Magyarországon nem létezik semmilyen statisztika arra vonatkozóan, hogy hány olyan cég van, aki második körös befektetést kapott, azaz egy tőkebefektetést még egy követett, ezzel is segítve a cég fejlődését - hangzott el a Venture Capital Summiton. Persze példát akár a Jeremie-programban is lehetett találni, ám következő program tervezése során többen megemlítették, hogy az előírásokat át lehetne úgy alakítani, hogy az alapkezelők akár egymás portfóliócégeibe is könnyebben be tudjanak szállni második körös befektetőként. Ez jelen állás szerint nem fog megvalósulni, igaz, van aki szerint ez nem is baj.
Leegyszerűsítve az első befektetési kör arra való, hogy felálljon a menedzsment, elkészüljön a termék, a második kör pedig, hogy minél több az árbevételt generáljon - mondta Vitán Gábor, a Venturio és Perion Kockázati Tőkealap-kezelők vezérigazgatója. Az sem mindegy, hogy a következő befektető mekkora összeggel fektet a cégbe, illetve, hogy mennyire van kezdeti állapotban az adott vállalkozás - vélte Gerő Viktor, a Central Investment Group partnere, a Vatera.hu volt vezetője, aki szerint az összeget nézve nagyjából 3 millió eurónál lehet meghúzni a határt. Egyetértett vele Szűcs Gergely, a Valor Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, aki szerint éppen ezért az itthoni második körös befektetések inkább a magvető finanszírozásnak felel meg.
A nemzetközi terjeszkedés során rendkívül fontos, hogy a magyar cégeknél a fejlesztés általában itthon marad, kevesebbet költenek a marketingre, így fordulhat elő, hogy kevesebb pénzbe kerül a külföldi piacszerzés - mondta Szűcs. Gerő példaként a Rendit említette, az online felületen takarítást áruló startup nemrég indult el Lengyelországban, ahol már említették, hogy második körös befektetésben bíznak, ám sokakat megleptek azzal, hogy jóval kevesebbet kértek, mint például német vetélytársaik. Gerő szerint az így kialakult alacsony árak az exitet is megkönnyíthetik, hiszen így jóval könnyebb felkelteni a nyugati befektetők (legyen pénzügyi vagy szakmai) érdeklődését.
Miért van kevés második körös befektetés?
Ökoszisztéma, befektetők, vállalkozók - adott rövid választ Vitán. Szerinte az egyértelmű, hogy az ökoszisztéma még nem teljes, mert bár a Jeremie-program miatt volt egy kis mozgolódás, kevés az olyan befektető, aki hajlandó a startup-szektorba fektetni. Ők inkább a hagyományos iparágakat szeretik, ráadásul legtöbbször teljes felvásárlásban gondolkodnak - mondta Vitán. A megoldás a nemzetközi befektető lehetne, de ehhez még kicsik a magyar cégek, sok még a tanulnivaló, ráadásul problémát okoz, hogy kevés a valóban felkészült startup-tulajdonos.
Van olyan termék, amelyiknél nem szükséges a magyar terjeszkedés, hiszen ha a fogyasztóknak adjuk el a terméket, akkor egyből lehet külföldre menni - mondta Szűcs, majd hozzátette, ilyen volt például a Prezi is. Az igazán jó vállalkozó az Antarktiszról is képes meghódítani a világot - vélte a szakember, aki szerint ilyen esetben legfeljebb tovább tart az út, mivel kicsit rögösebb. De biztos benne, hogy idővel egyre több ilyen magyar cég is lesz, így pedig növekedni fog a következő körös befektetések száma is.
Vagy beledöglik, vagy céget csinál
A Misys alapítói 19 évesen saját tőkéből, mindössze 50 ezer forinttal alapították a céget- mondta Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels üzletág igazgatója. Ezután sokáig saját forrásból fejlődtek, amit az Euroventures tőkebefektetése követett.
Az NNG eleinte több cégből állt össze, mindig a saját tőkét forgatták vissza a cégbe, nem volt külső tőkebevonás - mondta Balogh Péter, NNG alapító. Emiatt átgondoltabb volt a stratégia, ahogy ő fogalmazott az "üres zsebünk néhány hülyeségtől megkímélt minket". Az első komoly befektetés így az exit volt, ami után rengeteg pénzük lett, ám ezzel nem gazdálkodtak jól, így a nagy siker után rögtön a bukás jött. "Minden startup kap egy maflást, ebbe vagy beledöglik, vagy céggé alakul" - kommentált Balogh.
Sok hülyeséget mi is csináltunk a kockázati tőkebefektető megjelenése után - ismerte el Vinnai, aki szerint ez sok mellékvágánnyal járt, ami azonban végeredményben hasznos volt a cég életében, hiszen értékes tapasztalatokat szereztek ezáltal. Az első tőkebefektetés nemcsak azért volt látványos, mert "lecserélték az iskolapadokat normál irodai eszközökre", hanem hozott egyfajta kulturális váltást is. Azt, hogy egy külföldön értékesítő magyar cégből hogyan lettek valódi nemzetközi vállalat.