Július 16-án pénteken jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy augusztus 1-től felvehető a harmadik oltás. A kormányfő szerint ugyan nincs konszenzus arról, hogy szükséges egyelőre az ismétlés, de mivel nem árt, biztosítják a lehetőséget.

A szakértők egy része viszont azért kardoskodott a harmadik adagok felvételének lehetővé tétele mellett, mert több készítmény esetében is azt tapasztalták, hogy az emberek egy jelentős csoportjánál nem alakult ki megfelelő antitestválasz. A leginkább a kínai Sinopharm-vakcina kapcsán jöttek erről eredmények - sokan magánlaborokban vizsgáltatták magukat -, amelynél a gyártó ugyan csak 59 éves korig vizsgálta a hatékonyságot és az immunogenitást, de Magyarországon mégis oltottak a készítménnyel 60 év felettieket. Pontos országos adatok nem ismertek (csak a főváros mérései), de Szerbiában a vizsgálatok 30 százalékra tették azoknak az arányát, akiknél ez a fajta immunválasz nem alakult ki. A Sinopharmmal oltottak egy jelentős csoportja ezért több fórumon is kérte, hogy engedélyezzenek számukra harmadik oltást, a legtöbben pedig külön kérték, hogy ez más típusú vakcina legyen.

Kapcsolódó

Érintettek lehetnék még a vektorvakcinák is - az AstraZeneca, a Szputnyik és a Janssen -, mivel idősebbek esetében ezeknél felmerül, hogy a vivőnek használt adenovírusokra (amelyek elég gyakoriak és a náthához hasonló tüneteket produkálnak legtöbbször) már reagált az immunrendszerük, mivel találkozott velük az oltott szervezete. Ilyenkor felmerül a kockázat, hogy a koronavírus tüskefehérjéje ellen nem termelődik antitestválasz. Az AstraZeneca esetében azért ritkább ez a probléma, mert ez csimpánzadenót tartalmaz.

Az mRNS-technológián alapuló vakcinák esetében maguk a gyártók javasolják, hogy a delta variáns elleni minél erősebb védettség kialakítása végett érdemes egy ismétlődózist kérni. Ezek a készítmények azért is népszerűek még, mert a mással oltott emberek is ilyet szeretnének - főként a Sinopharmmal oltottak esetében vannak így sokan. Maga a Pfizer viszont nem ajánlja a készítmények keverését.

Vannak makacsul elzárkózok

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon a lakosság átoltottsága megállt 66,4 százalékon (ennyien vettek fel legalább egy dózist valamelyik vakcinából). A Napi.hu és a Pulzus Kutató a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése is azt mutatja, hogy erről az arányról már nehéz elmozdulni, mivel a magyarok 31 százaléka továbbra sem oltotta be magát. Viszont az is látszik, hogy sokan, 19 százalék már az első adandó alkalommal felvenné a harmadik dózist is, miközben 20 százalék ezt még az idén tervezi. Közben van 22 százalék, aki úgy gondolkodik, hogy harmadik oltásra már nem lesz szüksége. Mások - a felnőttek 8 százaléka - ezt csak jövőre érzi szükségesnek.

Kép: Pulzus

A férfiak és a nők esetében az látszik, hogy utóbbi csoport elutasítóbb bármilyen koronavírus elleni oltakozással szemben: 32 százalékuk zárkózik el ettől, míg a férfiaknál ez csak 29 százalékot tesz ki. Közben szintén a férfiak buzgóbbak a harmadik dózis esetében: 21 százalékuk azonnal beadatná, 20 százalékuk még az idén, csak 10 százalék halasztaná jövőre, de 20 százalék úgy érzi, hogy elég volt a két vakcina felvétele. A nőknél csak 17 százalék élne a lehetőséggel olyan hamar, ahogyan csak lehet.

Kép: Pulzus

Meglepő módon a középkorúak érdeklődnek az azonnali harmadik oltásért, mivel csak 14 százalékuk adatná be a lehető legkorábbi időpontban, szemben a fiatalabbak 19 és az idősebbek 23 százalékával. De a 18-39 év közöttieknél vannak a legtöbben azok, akik eddig sem oltakoztak (39 százalék), és náluk csak 12 százalék élne a lehetőséggel még az idén. Ehhez képest az idősebbek 31 százaléka legalább az év végéig felvenné a harmadik dózist is, és náluk csak 22 százalék nem kér az oltásokból egyáltalán, 18 százalék elégszik meg a két adaggal.

Kép: Pulzus

Kevesebb markáns különbség látszik, ha iskolai végzettség alapján nézzük a harmadik oltásra való nyitottságot. A felsőfokú végzettséggel bírók 27 százaléka az, aki ha nem is azonnal, de még idén oltatná magát újra, míg az alacsonyabb iskolázottságúak és a középfokú képesítéssel bírók 17-17 százaléka tenne így az év végéig. Közben a diplomások 19 százaléka már azonnal ugrana a lehetőségre, ami nagyjából azonos az alacsony végzettségűek 21 százalékos arányával. Érdekesség, hogy az elutasítóknál a középfokú képesítésekkel bírók aránya a legmagasabb 37 százalékkal, de a náluk kevésbé képzettek 33 százaléka sem akar oltást egyáltalán, amíg az egyetemre, főiskolára jártaknál csak 24 százalék gondolkodik így. Szintén a középfokú végzettségűek körében látják úgy a legtöbben, hogy nem kell már több injekció (26 százalék szemben a másik két csoportnál mérhető 19 és 21 százalékkal).

Kép: Pulzus

De erősen megosztott a társadalom, ha a lakóhely szerinti felosztást nézzük. A budapestiek szignifikánsan nagyobb arányban (33 százalék) oltatnák magukat újra, miközben a községekben ez csak 15, a városokban 12 százalék, a megyeszékhelyeken 17 százalék. Abban már mind a négy csoport nagyjából azonos véleményen van, hogy még az idén jelentkezik egy harmadik oltásért (18-21 százalék között van a csoportonkénti megoszlás).

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A legkevésbé a falusiak látják úgy, hogy elég a már felvett két dózis (16 százalék), míg a budapestieknél ezt 20 százalék látja így, de a megyeszékhelyeken, városokban élők 27-27 százaléka nem kérne most ismétlést. A teljes elutasítottságban viszont pont a községekben élők vezetnek (39 százalék), a városiak harmada, a megyeszékhelyeken lakók 29, a fővárosiak 22 százaléka nem kér egyáltalán az oltásokból.

Kép: Pulzus