Háromszor ennyi hajó is elférne a Balatonon

Nincs nagy változás a vitorláskikötő-helyek bérlésében a Balatonon, visszaesés inkább a versenyzésben figyelhető meg, ahol a nagyobb hajók körében az utóbbi három évben 15-20 százalékkal is csökkent a résztvevők száma − mondta a Napi Gazdaságnak Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára. A tapasztalatok szerint a tó keleti medencéjében szinte teljesen kihasználtak a vitorláskikötők, szabad kapacitások inkább a nyugati területeken vannak. A Balatonon jelenleg mintegy 5 ezer kisebb és nagyobb hajó közlekedhet (az egyre népszerűbb nagyobbak száma 3-4 ezerre tehető) − ez a mennyiség stagnálást jelent az elmúlt évekhez képest, növekedésre pedig a következő időszakban sem számít a szakma, a hajóértékesítések az elmúlt időszakban ugyanis gyakorlatilag leálltak. A 2004−2005-ig dinamikusan fejlődő hajópiacot nyomott árak és a kereslet hiánya jellemzi (az új és a használt szegmensben egyaránt). Pedig potenciál lenne, Holczhauser szerint a jelenlegi mennyiség 2-3 szorosa, vagyis akár 10-15 ezer hajó is "elférne" a vízen (a Fertő-tónál például kisebb felületen több hajó közlekedik). A bővüléshez persze komoly infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne, ilyen − hosszú távú, több száz millió forintos − befektetésekre azonban a szereplők jelenleg nem képesek, a legtöbb üzemeltető ezért inkább a szolgáltatásminőség javítására helyezi a hangsúlyt.

A lapunk által megkérdezett kikötőüzemeltetők szerint a bérlőszám nem, némely esetekben azonban a vendégek (vagyis a hajót és a kikötőhelyet csak időszakosan bérlő túrázók) mennyisége csökkent, általános tendencia emellett, hogy mind magasabb részarányt jelentenek a nagyobb, 30 láb feletti vitorlások a Balatonon. Stagnáló bérlőmennyiségről számolt be lapunk kérdésére Tóth Róbert, a Kenese Marina-Port kikötővezetője, aki szerint azonban a charterforgalom (a kikötőbe időszakosan érkező vendégek száma) érezhetően alacsonyabb, mint a korábbi években. A tapasztalatok szerint az állandó bérlők is ritkábban látogatják meg az éves díjért kikötőben tartott hajóikat, illetve fokozott költségérzékenység mutatkozik az egyéb szolgáltatások igénybevételében is. Az új hajók eladásának nagyarányú csökkenése a szerviztevékenységben is megjelenik, sok céges ügyfél például a korábbi hajómennyiség töredékét javíttatja. Áprilistól novemberig teljes kihasználtsággal üzemel a Vitorlás Kikötő Zrt. balatonalmádi 125 fős egysége is, a kapcsolódó kemping, illetve vendégszobák 100 százalékig foglaltak július−augusztusban − tudtuk meg Kugler Imre cégvezetőtől. A 185 kikötőhelyből 170-et töltöttek fel április végéig a balatonaligai Club Aliga vitorláskikötőjében, Tósoki Attila kikötővezető szerint a mennyiség itt is megfelel az egy évvel korábbinak.

Kapócs Ferenc, a vitorláskikötőiben több mint 2100 hajóhellyel rendelkező Balatoni Hajózási (BH) Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, a tulajdonosok döntő többsége változatlanul magyar, a külföldiek száma a gyengélkedő forint ellenére az elmúlt években nem nőtt érdemben. Ugyanakkor egyre nagyobb igény van a színvonalas, sőt extra kikötői szolgáltatások iránt, amelynek a társaság a tó minden pontján − a szűkös források ellenére − folyamatos fejlesztéssel igyekszik megfelelni. A BH az idén, az emelkedő költségek miatt, mintegy 5 százalékkal kénytelen volt megemelni a kikötői díjait. (Jelenleg egy nagyobb hajó kikötői díja évente mintegy 200 ezer forint, ám ehhez semmilyen pluszszolgáltatás − áram, ivóvíz, daruzás, téli tárolás − nem tartozik.)

A vitorlásokat általában teljes körű, éves szolgáltatási szerződés keretén belül tárolják a kikötők, a megállapodás a be- és kiemelésen kívül jellemzően az ivóvizet, villanyt, kábeltévét és internet-hozzáférést is tartalmazza, bizonyos szolgáltatók pedig a kapcsolódó éttermekben és szállodákban is kedvezményeket adnak a tagoknak. Az árak jelentősen nem változtak az elmúlt években, a legtöbb helyen nem vagy csak az infláció mértékével emeltek. A legkisebb hajók tulajdonosai 350−400 ezer, a legnagyobbaké pedig 700−900 ezer vagy akár egymillió forintot is fizetnek ezért évente, az átlag 500−600 ezer forint körül alakul (a díjakat több sávban határozzák meg a kikötők). A tapasztalatok szerint bizonyos területeken a megtakarítás jegyében mind többen bérelnek hajót (ez nagyjából napi nettó 40-50 ezer forintba kerül), a Club Aligában például a 7-ből átlagosan 3-4 napra viszik el bérlők a járműveket. Tóth szerint a bérlők közben mind többre értékelik az olyan kiegészítő szórakozási lehetőségeket, mint a wellness, a strandbelépő vagy éppen a gyermekelfoglaltságok, a vitorlásturizmus helyzetén ugyanakkor sokat segítene, ha − legalább megkötésekkel − lehetővé válna a motorhasználat a hajókon, a költségérzékeny közönség számára ugyanis jelentősen csökkentené a bizonytalanságokat, tervezhetőbbé és tartalmasabbá tenné a tavi kirándulásokat.

Az üzemeltetőknek kiesést a versenyek visszaszorulása okoz, van olyan kikötő, amely a korábbi évek 4-5 ilyen rendezvényével szemben idén már csak egyet tart meg, általában a szponzorok kiesése miatt, illetve a hajósok is jobban meggondolják, hogy több tízezer forintért nevezzenek-e egy-egy rendezvényre.