Bő tíz évvel ezelőtt, 2000-ben mutatta be a Volkswagen a kis turbómotorral szerelt TSI elődjének számító FSI (rétegezett töltéssel üzemelő) erőforrását. E motor lényege abban rejlett, hogy részterhelésnél az égéstérnek csak egy részében volt gyulladóképes keverék, körülötte pedig szigetelő levegő vagy gázréteg volt található. Ez a - korábbiakhoz képest új - megoldás megközelítőleg 15 százalékos megtakarítást eredményezett a fogyasztásban, azonban egyéb motorikus tulajdonságaival nem volt teljes mértékben elégedett a gyár, így 5-6 év után más irányba folytatták a fejlesztéseket a benzinmotorok területén - fogalmaz a Weltauto tanácsadó hírlevele.
Az FSI-nél már kifejlesztett közvetlen befecskendezés megmaradt, azonban a szoftvert teljesen átprogramozták, aminek köszönhetően már nem réteges töltéssel működött a motor, hanem homogén keverékkel úgy, mint a korábbi szívócső-befecskendezésű motoroknál, ahol az egész égéstérben ugyanolyan összetételű a keverék. E rendszer előnye például abban jelentkezett, hogy amikor az égéstérbe bekerül a benzin és elpárolog, ez hőelvonással jár, így a motor kopogáshajlama jelentősen lecsökken. Így vált lehetővé az, hogy 1:12 körüli sűrítésnél 95-ös benzinnel üzemeljenek a motorok.
Amikor ezeket a közvetlen befecskendezésű motorokat - immáron homogén üzemben - ellátták turbófeltöltővel, megszülettek a TSI, illetve a TFSI motorok, amelyeknél csökkentett lökettérfogat mellett ugyanazt a teljesítményt tudták elérni feltöltés segítségével. Az egyik legjobb példa a "downsizing" sikerére a Volkswagen-csoport 1200 köbcentis TSI motorja, amely a régi 1.6-os, 105 lóerős erőforrást helyettesíti. Ez teljesítményében megegyezik a korábbi szívómotorral, azonban a turbófeltöltésnek köszönhetően nagyobb nyomatékot képes leadni. A turbófeltöltőnek köszönhetően már 1500-2000-es fordulaton rendelkezésre áll a maximális nyomaték, és a görbe hosszabb lefutása miatt kellemesebb használatú a sofőrök számára" - mondta el Horváth Zoltán, a Weltauto márkaigazgatója.
A tapasztalat tehát alátámasztotta a "downsizinggal" kapcsolatos elvárásokat, a lökettérfogat-csökkentésnek, a feltöltésnek és a megváltozott karakterisztikának köszönhetően a TSI, TFSI motorokkal szerelt autók fogyasztása alacsonyabb lett a korábbiakhoz képest, aminek köszönhetően a károsanyag-kibocsátás mértéke is javult. A jövőben várhatóan tovább csökken majd a motorok lökettérfogata, a Ford például már idén bemutatta 1000 köbcentis, turbómotorját. A Volkswagen-csoportnál is előkészületben van már egy háromhengeres, 1.0 literes benzines, amely legalább 100 lóerő teljesítményre lesz képes.
"Sokakban felmerül a kérdés autóvásárlás esetén, hogy szabad-e sokat futott, kis lökettérfogatú, ám nagy teljesítményű autót venni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek az erőforrásoknak az élettartama hasonló, mint a régi szívómotoroké, persze a turbó és például a nagynyomású befecskendezés növeli a hibafaktort. Összességében azonban nem jelent nagyobb kockázatot ezeknek a modelleknek a megvétele" - vélekedett Horváth Zoltán.
"A hosszú élettartam tehát nem jelenthet problémát, jóval inkább az, hogy milyen kézből származó autót vásárolunk meg. A TSI, TFSI motorral szerelt kocsik valamivel érzékenyebbek az átlagnál, de amelyik megkapja a kellő gondozást, azzal nem lehet probléma hosszú távon sem. Fontos szerepet kap a használat során, hogy megfelelő időközönként, jó minőségű olajat töltsünk a motorba, illetve, hogy dinamikus autózás után időt adjunk a turbó lehűlésének. Itt is érvényes tehát az örök állítás, hogy érdemes olyan autót vásárolni, amelynek szervizfüzettel bizonyított az előtörténete, és akkor sem kell megijednünk, ha pár akcióbejegyzést találunk benne, hiszen az azt jelentené, hogy a gyár által fellelt esetleges alkatrészproblémákból adódó hibákat a választott modellnél már kiküszöbölték" - tette hozzá a márkaigazgató.