Európában a kockázati tőkebefektetések száma összességében 5 százalékkal nőtt 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest, így ekkor elérte a 3,4 milliárd eurót, ám ha hozzáadjuk a magántőke befektetéseket is, akkor már 5 ezer cégről és 35,7 milliárd euróról beszélgetünk, ami 3 százalékos növekedés - derül ki az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) friss statisztikáiból. A kockázati tőkével támogatott szektorokban nincs meglepetés, hiszen a pénz több mint 70 százaléka számítástechnikában, a kommunikációs területen, az energetikában, illetve az egészségügyben dolgozó cégekhez került.

A fent említett összegből mintegy 3000 cégbe fektettek kockázati tőkét a befektetők, az összeg 55 százaléka került a startupokhoz. Ezek után nem meglepő, hogy a támogatott cégek 64,4 százaléka kevesebb mint 20 embert alkalmazott, de további 30,7 százaléknak volt száznál kevesebb alkalmazottja. Összességében elmondhatjuk, hogy a támogatottak 99,1 százaléka kis- és középvállalkozás volt, de az összes pénz 98 százaléka is nekik jutott.

Visszaesés a hazai oldalon

Magyar szemmel nézve rossz hír, hogy az előző évekhez képest visszaesett a GDP-hez számított kockázati tőkebefektetések aránya, amely 2013-ban (mind az iparági, mind a piaci statisztikák szerint) 0,018 százalék volt, elmaradva ezzel a 0,024 százalékos európai átlagtól. A szám főképp akkor meglepő, ha hozzávesszük, hogy 2012-ben még a GDP 0,065 százaléka jutott el kockázati tőkeként a cégekhez, amivel akkor jelentősen verte Magyarország a holtversenyben második helyen álló svédeket és íreket (0,054 százalék). Az európai átlag akkor 0,023 százalék volt.

A 2013-as adat azonban jelentős visszaesést mutat, Magyarország egészen a 14. helyre esett vissza. A piaci statisztikák szerint az első helyet ekkor a finnek szerezték meg 0,067 százalékkal, a második helyen az írek szerepelnek 0,066 százalékkal, míg képzeletbeli dobogóra a svédek fértek még fel 0,055 százalékkal. A sor végén egyébként Ukrajnát láthatjuk, kereken nulla százalékkal, de nem szerepeltek sokkal jobban a csehek, a románok (egyaránt 0,002 százalék), a görögök (0,003 százalék), illetve az olaszok és a lengyelek sem (0,004 százalék).

Sebaj!

Bár rossz hír, hogy jelentősen visszaestünk mind 2012, mind az elmúlt öt év átlagához képest, az adatok semmiképpen sem tragikusak - kommentált megkeresésünkre Zsembery Levente, az X-Ventures vezérigazgatója, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) Oktatási Bizottságának elnöke. Szerinte a visszaesés annak köszönhető, hogy a hazai kockázati tőke befektetések főképp a Jeremie-programmal indultak be és az első körben szereplő alapok már 2010 óta keresik azokat a cégeket, amelyekbe érdemes komolyabb tőkét fektetni. Ennek megfelelően a kapott pénz nagy részét már elköltötték, így a 2013-as év jellemzően már nem az új projektek kereséséről szólt, hanem inkább a már meglévő portfólió menedzseléséről - vélte Zsembery, aki hozzátette azt is, hogy egyre több ország csábítja a kezdő vállalkozásokat, akik így könnyedén áttelepülhettek olyan más régiókba, ahonnan könnyebben tudnak pénzt bevonni.

Jelentő visszaesés

A gyengébb 2013-as statisztikákhoz ezen kívül az is hozzájárult, hogy a Jeremie következő, kettes és hármas programja lassan indul be, hiszen sok időbe telik például minden engedélyt beszerezni. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy a statisztikák szerint nem a befektetések száma esett vissza jelentős mértékben (2012: 42, 2013: 37), hanem a befektetett tőke nagysága, hiszen amíg 2012-ben 66,8 millió eurónyi kockázati tőke került a magyar cégekhez, addig tavaly már csak 17,7 millió euró. Márpedig egy új alap általában kisebb befektetésekkel kezd, így nem meglepő, hogy közel negyedére esett befektetések mértéke - magyarázta a szakember. (A magántőke-befektetések még ennél is nagyobb mértékben 34,5 millió euróról, 3,3 millióra csökkentek.)

Jobbak lettek ugyanakkor a magyar statisztikák a növekedési fázisban lévő társaságok esetében, ahol az európai átlag másfélszeresének megfelelő GDP arányos befektetési összeggel Magyarország a hetedik. A 2011-es 3, illetve a 2012-es 4 növekedési fázisú befektetés után 2013-ban hat ilyen befektetésre került sor. Mivel tranzakicónként nem állnak rendelkezésre adatok, csak találgathatunk, de a gyengébb kockázati tőkebefektetések mögött az is meghúzódhat, hogy néhány vállalkozás, ami korábban még korai fázisú cégnek számított, mára a növekedési tőke szakaszába lépett át - tette hozzá Zsembery.

Nem azt kell nézni, hogy Európában hányadikok vagyunk, hanem hogy GDP-arányosan jó számokat tudunk-e mutatni - vélte Zsembery, aki a pozitívumok között említette, hogy a nálunk jóval nagyobb innovációs hagyományokkal rendelkező Norvégia (0,019 százalék) és Ausztria (0,021 százalék) is alig előzte meg hazánkat.

Nem véletlen

Az EVCA részletes adatit nézve egyértelműen a legrosszabb hír, hogy az Európán kívüli befektetők számára szinte teljesen fehér folt a kelet-közép-európai régió - mondta az X-Ventures vezérigazgatója. A térség cégeibe ugyanis szinte csak európai befektetők fektetnek pénzt, a kontinensen kívülről szinte lehetetlen forráshoz jutni. Nem véletlen, hogy a Ustream, a Prezi és az egyéb sikeres magyar startupok is mind az Egyesült Államokban alapítottak céget, amerikai tőkét helyben bejegyzett társaságokkal rendkívül nehéz vonzani. Ez egyébként nem csak magyar probléma, hanem az egész régióra jellemző - magyarázta Zsembery, aki szerint egy bizonyos szint felett, ha valaki az Európán kívüli befektetőket is meg szeretné célozni, a könnyebb előrejutás érdekében mindenképpen érdemes elgondolkodni a külföldi cégalapításon.