- Mik is azok a közösségi alapítványok?

- A közösségi alapítvány olyan szerveződés, amely egy földrajzilag jól lehatárolható területen, például egy városban, Egerben, a helyi erőforrások és közösségek mozgósításával olyan helyi ügyeket támogat, melyek élhetőbbé teszik városunkat, és mindebbe széles körben bevonja a helyi polgárokat, az összefogást építi, a közösség épülését támogatja. A lényeg a helyi közösségek és polgárok bevonása, az összefogás fejlesztése, a helyi problémák helyben megoldása, hogy végül Eger a mostaninál is jobb hely legyen.

- Milyen koncepció mentén szerveződik Egerben az Önök közösségi alapítványa?

- Megálmodjuk, elhisszük, megcsináljuk - így foglalható össze. A legfontosabb talán, hogy a közösségi alapítványok nem maguk keresnek támogatási célokat, hanem a helyi közösségek mondják meg, mit kellene együtt támogatni, megoldani. Ezért kezdetben sok olyan találkozót szeretnénk a város lakóival, leendő adományozóinkkal, ahol ezek a célok felszínre kerülhetnek.

Alapcélunk, hogy független szervezetként helyi magán- és céges adományokat gyűjtsünk és azt helyi közösségekhez jutassuk el, annak érdekében, hogy Eger még jobb és élhetőbb hely legyen.

Esetünkben jelenleg a hívószó a Covid utáni talpraállás. Felkeresünk olyan helyi civil szervezeteket, akik sérülékeny csoportokkal foglalkoznak, akiket kiemelten hátrányosan érintett a járvány, és őket meghívjuk egy mini-projektre: azaz nyújtsanak be pályázatot, melyek a célcsoportjaik tekintetében a koronavírus utáni normalizálódást célozzák - valamilyen közösségerősítő tevékenységgel.

- Milyen pozitív példák vannak Önök előtt?

- Magyarországon és szomszédainknál is sok jól működő közösségi alapítvány dolgozik már. Jelenleg a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány KözösALAPON programjában több új alapítvány is bontogatja szárnyait, mi egy vagyunk közülük, így nagyon sok segítséget, mentorálást kapunk, és a már működő alapítványok vigyázzák az első lépéseinket. Nagyszerű érzés ez, és a most alakuló többi alapítvánnyal is nagyon jó kapcsolatba kerültünk.

A pozitív példák között említhetjük a következőket: A Városunkért, Pécsi Közösségi Alapítvány, Dunakanyar Szolgálat Közösségi Alapítvány, Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Kolozsvári Közösségi Alapítvány.

- Önök nyilatkozták korábban, hogy "a jótékonykodásnak ezen intézményesült formája nem igazán tudott elterjedni Magyarországon". Miben látják ennek az okát, és mi lesz a siker titka?

- 1914-ben alakult az első közösségi alapítvány az USA-ban, Clevelandben, ahol egy állandó alapba egyesítették a város adományozói által jótékony célra felajánlott összegeket és az elhunyt polgárok végrendeletben felajánlott vagyonát. A 70-es években jelentősen nőtt az USA-ban és Kanadában a közösségi alapítványok száma, de a mi régiónkban csak 1998-ban indult el a fejlődés. Az első magyar nyelvű közösségi alapítványok 2007-ben Székelyföldön jöttek léte, majd 2014-ben indult el a KözösALAPON program, mely a magyarországi közösségi alapítványok fejlődését támogatja anyagilag és szakmailag. Tehát míg a koncepció 100 évnél régebbi, környezetünkben csak az elmúlt 10 - 15 során indult növekedésnek a közösségi alapítványok száma. Addig ismeretlen volt a minta, nem állt hozzá rendelkezésre sem szakmai sem anyagi támogatás. Az is lehet, hogy az adományozás kultúrájának kellett ennyi idő, hogy kihajtson és fejlődésnek induljon nálunk is, hisz fejlődőben-változóban vannak helyi társadalmaink is.

A siker titka a magas szintű professzionális mentorálás a Gyökerek és Szárnyak Alapítványtól, a helyi szervező csapat sokrétű tapasztalata és elkötelezettsége, és a csatlakozó önkéntesek lelkes szervező munkája.

- Kik vállalnak aktívan szerepet jelenleg a munkában?

- A szervező csapat tagjai között nagyon sokféle szakterület és szféra jelen van, cégvezető, egyetemi oktatók, civil vezetők, ifjúsági, turisztikai és kulturális szakemberek, minden korosztályban. Így legalább 10 fős kuratóriummal tudunk nekivágni az alapítványnak, de nagyon örülünk annak, hogy teljesen spontán módon elkezdtek jönni az önkéntesek, természetbéli és pénzbeli adományok is.

- Kik jelezték eddig, hogy szívesen támogatják az alapítványt?

- Jól indult az alapítvány szervezése, hisz már a legelső időszakban kaptunk 100 ezer forintos céges támogatást, és az egyik legjobb egri grafikai cég is felajánlott természetbéli támogatást. Fiatal pályakezdő grafikusok tervezik nagy elánnal az arculatunkat, és nagyon sok magánszemély adakozott már. Maga a kuratórium tagsága is fog adományozni a programba, ez saját elköteleződésünket is mutatja majd.

- Mekkora kezdőtőke gyűlt eddig össze és előzetes számításaik szerint körülbelül mekkora összegből gazdálkodhatnak majd az első években?

- Az alapításhoz 2021 elején legalább 1 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezután pedig meg kell növelnünk az alaptőkénket, és az első alatt kerülünk majd magasabb szintre, amikor majd - terveink szerint - több alprogramban oszthatunk támogatásokat, támogathatunk közösségeket. 2021-ben legalább 4 millió forintot szeretnénk elérni. Jelenleg pár százezer forintnál tartunk, pedig csak most indultunk, nagyon bízunk a jövőnkben és az emberekben, a támogatók között már van céges támogató és magánszemélyek is.

- Kik fognak döntést hozni arról, hogy kiket támogatnak majd és mekkora összeggel?

- A kuratórium dönt majd, ezért is jó, ha sokféle szakember alkotja azt, de egy jól működő közösségi alapítvány esetében a helyi közösségek és helyi támogatók szándéka érvényesül majd leginkább. Az igényekre kell jól reagálnunk, ehhez pedig ezer szállal kell kapcsolódnunk a város közösségeihez, lakosaihoz. Ez sokkal szebb, szerteágazóbb és így nehezebb feladat, mint egy adott célra létrejött alapítvány munkája, ettől speciális a közösségi alapítvány.