Az utolsó békehónap a hazai hitelpiacon az idei február lehetett. Márciusban teljes erővel tombolt a koronavírus okozta válság, ami végül törlesztési moratóriumhoz és a hitelpiac teljes átalakulásához vezetett. A lakosság és a cégek hitelképessége, valamint a bankok hitelezési hajlandósága is sokat változhatott a múlt hónapban.

A márciusi statisztikák még nem láttak napvilágot, a februáriakban pedig nyoma sincs még a válságnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások nettó hitelfelvétele csaknem 82 milliárd forint volt, a vállalatoké pedig megközelítette a 72 milliárd forintot, vagyis ennyivel vettek fel több kölcsönt, mint amennyit visszafizettek. A háztartások hitelállománya ezzel 7239,1 milliárd forintos hétéves csúcsra ugrott, a vállalatoké pedig megközelíti a 8550 milliárdot. A márciust a lakosság rekord összegű 9573,2 milliárd forintnyi bankbetéttel várta, ez átlagolva több mint 2,3 millió forint lenne háztartásonként, de persze a háztartások csak kis részének volt ennyi megtakarítása, sokan vághattak neki a járványnak tartalékok nélkül.

Erős hónap volt a hitelezésben

A lakáshitelek jól mentek, 86,7 milliárd forint volt a friss folyósítás, 7,3 százalékkal több, mint tavaly februárban, és a 72,5 milliárd forintnyi csőben lévő szerződés alapján a március is jól indulhatott. Változó kamatozású lakáshitelt már jóformán senki sem vett fel, 1 százalék körül van ezeknek az aránya, a többség legalább tízéves kamatperiódust választ. A kamatok rekord alacsony szinten voltak, egy átlagos lakáshitel esetében nem érték el a 4 százalékot, a tízéves kamatfixálású kölcsönöknél - ezek voltak a legnépszerűbbek - 3,92 százalékos kamatot írtak bele egy átlagos szerződésbe.

A fogyasztási hitelek piaca is pörgött. Személyi hitelből 51,4 milliárd forint volt a folyósítás, ami 11,8 százalékkal több a tavalyinál, és ezzel a február vált minden idők második legerősebb hónapjává. Szabad felhasználású jelzáloghitelből 8,8 milliárd forint volt a kihelyezés, 62 százalékkal több, mint egy éve, áru- és egyéb hitelből pedig több mint 11 milliárd, ami a tavalyi kétszerese. Volt ennél sokkal nagyobb is a volumen, de akkor a rengeteg kölcsönt nem áruvásárlásra, hanem állampapír-vásárlásra vették fel sokan, az egyéb hitelek között tartja ugyanis nyilván az MNB a lombardhiteleket is. Továbbra is létezik lombardhitel, csak fedezetként lakossági állampapírt már nem lehet felajánlani, a 11 milliárdos volumen nagyobbik hányada valószínűleg februárban sem áruhitel volt.

A babaváró támogatás iránt is nőtt a kereslet, 56 milliárd forintnyi igény volt bent a második hónap végén a bankoknál, 7 milliárddal több, mint januárban. A kamatok csökkentek, a személyi hiteleké alig haladta meg a 12 százalékot a szabad felhasználású jelzáloghiteleket kevesebb, mint 5,2 százalékos átlagkamattal folyósították.

A cégeknek is kellett a hitel

A vállalatok több mint 142 milliárd forintnyi új forinthitelt, és bő 55 milliárdnyi euróhitelt vettek fel februárban. A hitelek döntő része 1 millió eurósnál nagyobb összeg volt, vagyis nagyobb vállalatokhoz mehetett. A vállalati hitelek kamatai is rendkívül alacsonyak voltak, a nagyvállalatok gyakorlatilag 2 százalék alatti kamattal juthattak banki finanszírozáshoz, a kisebbeknek pedig komoly segítséget jelenthetett a Növekedési Hitelprogram (nhp), amelynek keretében fix 2,5 százalékos kamattal kapnak hitelt vagy lízinget. Február végéig a 2019 elején indult programban 14,4 ezer kis- és középvállalkozás jutott 330 milliárd forintnyi finanszírozáshoz, a megkötött szerződések értéke pedig a hónap végén elérte a 430 milliárd forintot.

A lakossági hitelállományon belül elenyésző hányadot képvisel a devizahitel, a vállalati hiteleknél azonban február végén 44 százalék körül volt az arányuk. Az is igaz, ezeket a hiteleket olyan cégek vehették fel, amelyeknek a bevétele is devizában keletkezik, ezért az elmúlt két hét látványos forintgyengülését, ha tudnak termelni és értékesíteni külföldre, ez valamelyest tompíthatta.

Pénz is volt bőven a hazai vállalatok számláin március elején. A nem pénzügyi vállalkozások betétállománya történelmi csúcson járt, megközelítette a 9500 milliárd forintot. A lakossághoz hasonlóan a vállalkozásoknál is lehettek eltérések, nyilván voltak olyan cégek, amelyek jobb anyagi helyzetben várták a járvány okozta válságot, míg másokat a csőd szélére sodorhatott a krízis.

Folyószámlahitelesek veszélyben

A moratórium minden lakossági és vállalati hitelre kiterjed, köztük a folyószámla- és kártyahitelekre is. Ezek azonban azok a kölcsönök, amelyeknél valószínűleg nem érdemes igénybe venni a lehetőséget. Ezek rulírozó hitelek, folyamatosan törlesztendők megújuló kerettel, így nehéz értelmezni azt a kitételt, hogy évente egyenlő részletekben számolja majd el a bank a kilenc hónapon át halmozódó kamatokat. Nem kizárt, hogy a moratórium után egy összegben kell majd a kamatokat visszafizetni.

A háztartásoknak február végén mindössze 268,5 milliárd forintnyi folyószámalhitelük volt, vagyis ennyivel csúsztak a hónap végére mínuszba a számlák. Ez nagyon alacsony érték, 13 éves mélypontnak felel meg. Az ilyen hitelek kamata magas, 19,55 százalékos, és napi kamatot számolnak fel rá a bankok. Azok a családok, akik most mínuszba kerülnek, és jövedelem nélkül maradva törleszteni sem tudnak, a magas kamatok miatt nagyon gyorsan kinullázhatják a hitelkeretüket, a halmozódó kamatok miatt pedig tovább nőhet a tartozásuk.

A kártyahiteleknél is ez a helyzet. Ezek kamata még magasabb, átlagosan 23,8 százalékos, a fennálló tartozások viszont sok éves mélyponton voltak február végén a kamatozó hitelkártyakövetelések volumene 87,6 milliárd, a nem kamatozóaké 53,6 milliárd forint volt. A jegybank 2015 óta vezetett statisztikájában ez messze a legalacsonyabb érték. A hitelkártyákat is le lehet most nullázni anélkül, hogy a bankok követelnék a részletfizetést, a magas kamat miatt azonban nem éri meg élni a moratórium adta lehetőséggel azoknak, akik tudnak törleszteni, hiszen ők akár kamatmentesen is vásárolhatnak a plasztiklappal.