Hitelkártyát szeretne? A legtöbb banknál hiába keresi ezt a terméket. A koronavírus-járvány előtt még a repülőtereket, a plázákban és a hipermarketekben is hoszteszek tömege próbálta a járókelőket rábeszélni a kártyahitelre a legkülönfélébb akciók ígéretével, ma viszont a bankok honlapján többnyire az olvasható: a termék értékesítését átmenetileg felfüggesztették.

Március 19. óta nincs hitelkártya egyebek mellett az OTP-nél, a Takarékbanknál, a CIB-nél, az UniCreditnél, az MKB-nál, az Erste Banknál és a Raiffeisennél és a Magyar Cetelem Banknál sem. Az oka ennek az, hogy akkortól kezdve a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj-mutatóját (thm) a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálták, ez pedig a töredéke a hitelkártyáknál szokásos thm-nek. Az átlagos éves kamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint mindenesetre márciusban több mint 26 százalékos volt, és ez csak egy része a thm-nek, ami akár a 30 százalékot is meghaladhatja a többi költség: a havi zárlati díjak és a betéti kártyákhoz képest magasabb kártyadíj miatt.

Vizsgálják a lehetőséget

"A Takarékbank folyamatosan vizsgálja termékeinek jövedelmezőségét, és ezek alapján dönt az értékesítésről. A március 19-én bevezetett 5,9 százalékos THM-plafon némileg befolyásolta az értékesített termékkört minden banknál. A hitelkártya termék értékesítését átmenetileg felfüggesztettük" - közölték a Napi.hu-val. A többi banknál is hasonló indokkal került le a termékpalettáról a hitelkártya. "Az MKB Bank is felfüggesztette a hitelkártyák értékesítését 2020. március 19-i hatállyal. Ennek az az oka, hogy ettől a naptól kezdődően a jogszabályok alapján kizárólag az aktuális jegybanki alapkamat plusz 5 százaléknál alacsonyabb mértékű thm-mel rendelkező fedezetlen hiteltermék értékesíthető, bankunk termékpalettájában pedig nem volt ennek megfelelő hitelkártya" - közölték.

Az OTP szintén a thm-plafont kimondó kormányrendeletre hivatkozva nem köt azóta új kártyahitel-szerződéseket. A CIB Bank is emiatt a rendelet miatt szállt ki átmenetileg erről a piacról. Ahol nem kapható most hitelkártya, de korábban volt, ott egyelőre "vizsgálják a lehetőséget", milyen új terméket lehetne a piacra dobni. Az új hitelkártyákkal mindenesetre az eddigi jelek alapján jóval lassabban készülnek el a bankok, mint a limitált thm-ű személyi hitelekkel.

Voltak gyorsabbak is

Vannak persze olyan bankok, amelyek gyorsan léptek. Ha kiszáll több szereplő is a versenyből, érdemes megcélozni a klienseket az új ajánlatokkal. Ezek között van a K&H Bank, amely háromféle kártyahitellel is megjelent a piacon. Ezek thm-je az induláskor 2,9 és 5,6 százalék között van, jövő januártól persze emelkedni fog 18,5-26,1 százalékosra. A most legalacsonyabb thm-ű kártyáé lesz a legmagasabb 2021-től.

Szintén gyorsan lépett a Budapest Bank, egy hónapig sem tartott náluk a hitelkártya-értékesítések felfüggesztése. Április 14-től értékesíti a bank ismét a hitelkártyákat, mindegyik típust az év végéig 5,88 százalékos thm-mel, januártól viszont 39,88, illetve 39,89 százalékosra ugrik majd ez a mutató.

A jegybank adatai szerint a hitelkártyák a korábbi agresszív értékesítési kampányok hatására sem terjedtek el Magyarországon. Tavaly év végén 1,278 millió ilyen plasztiklapot használtak a magyar bankok ügyfelei, ez 2012 közepe óta a legalacsonyabb érték. Amikor éppen sok hitelkártyát sikerül értékesíteni, akkor az összesített darabszám 1,4 millió fölé is eljut, de a tapasztalat az, hogy az ügyfelek gyakran visszaadják az ilyen kártyáikat.

Oda kell figyelni rá

Az oka ennek az lehet, hogy a hitelkártya annak éri meg igazán, aki nagyon precízen és tudatosan használja. Nem megfelelő használattal a kamatok és büntetések miatt ugyanis nagyon komoly adósságcsapdába kerülhet az ügyfél. Pedig a kártyáknak sok előnyük van. Kamatmentesen lehet velük vásárolni vagy a rezsiszámlákat befizetni abban az esetben, ha a havi költést egy megadott dátumra az utolsó fillérig pontosan visszafizeti az ügyfél. Ha csak egy részét fizeti ki, akkor a vásárlás pillanatától kamatozik a követelés. A készpénzfelvétel is nagyon drága a hitelkártyáknál, és minden esetben kamatozik is, készpénz felvételére ezért nem ajánlott ezeket használni csak legvégső esetben.

A hitelkártya-birtokosok a statisztikák szerint egyre jobban megtanulják az okos használatot. Bár a hitelkártyák száma alapvetően inkább csökken, mint növekszik, a velük lebonyolított vásárlások darabszáma és összege folyamatosan nő. Tavaly már 122 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le hitelkártyával több mint 943 milliárd forint értékben, egy év alatt több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom. A készpénzfelvételek száma és volumene viszont egyre alacsonyabb. Tavaly 13 százalékkal csökkent a hitelkártyás készpénzfelvételek száma, és csaknem 10 százalékkal az értéke, utóbbi alig érte el a 25 milliárd forintot. Ennek is köszönhető, hogy a kamatozó kártyakövetelések mennyisége márciusban már csupán 84,8 milliárd forint volt, pedig a 2015 januárja óta vezetett statisztika szerint volt már ez az állomány 147 milliárd forint fölött is.

A bankok beszámolói szerint a hitelkártyások a moratóriumot sem kérték sok esetben. A CIB-nél a hitekártyások fele került moratórium alá, és 40 százalékuk nyilatkozott már arról, hogy törleszteni szeretne tovább. A K&H-nál ez az arány csak 14 százalékos, az OTP-nél azonban szintén 40 százalék fizeti a kártyahitelt tovább.