A Debreceni Járásbíróság V-né K. J. elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A másod- és a harmadrendű vádlott, J. B. és S. J.-né 2-2 év szabadságvesztést kapott, 4-4 év próbaidőre felfüggesztve, és a bíróság 10-10 évre eltiltotta őket a pénzügyi ügyintézői foglalkozástól.

Az ügyben még 4 vádlott kapott 10 hónap és 1 év 8 hónap közötti szabadságvesztést, 13 vádlottnak többszázezres pénzbüntetést kell kifizetnie, 13 vádlottat megrovásban részesített a bíróság, 60 vádlottat pedig 2 évre próbára bocsátott.

A tényállás szerint V-né K. J. 2010 nyarától különböző fórumokon hirdette, hogy akár a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerben (BAR) szereplő emberek számára is tud személyi kölcsönt szerezni. Hitelközvetítőként szoros kapcsolatot épített ki a Debrecenben is működő egyik takarékszövetkezet ügyintézőjével és pénztárosával, az ügy másod-, és harmadrendű vádlottjával. Segítségükkel ki tudta játszani a hitelbírálathoz szükséges ellenőrzést.

A szerződő felek személyes okmányairól fénymásolat készült, az ezeken lévő születési adatokban egy-egy számot átírtak, a hiteligénylés során a meghamisított adatokat rögzítették, ezek kerültek be a kölcsönszerződésekbe is. A hitelbírálatok előtt a bankfiók vezetője ellenőrizte, hogy az illető szerepel-e a BAR-listán, de a hamis adatok miatt a rendszer nem jelzett találatot.

J. B. ügyintézőként az esetek jelentős részében az elsőrendű vádlottól vette át a hiteligénylő adatlapokat és a dokumentumokat, a hiteligénylők sokszor jelen sem voltak. Az iratokat, a személyi és munkáltatói adatokat a másodrendű vádlott szándékosan nem ellenőrizte. A pozitív hitelbírálat után, kifizetés előtt a pénztárosnak is ellenőriznie kellett volna az ügyfél személyes adatait, de ezt S.J-né harmadrendű vádlott sem tette meg. Többször volt példa arra, hogy a kölcsönt nem is az ügyfeleknek, hanem az elsőrendű vádlottnak adta oda.

A vádlottak megtévesztették a takarékszövetkezet fiókvezetőjét és a hitelbírálatot végző munkatársát is - írta a szóvivőre hivatkozva az MTI. (Hitele van? Rosszul járhat, ha erre nem figyel a törlesztésnél - ezt a cikket olvasta?)

Az ügyfelek jelentős részének nem volt állandó munkahelye, rendszeres jövedelme, és általában tartoztak más bankoknak, ezért nem feleltek meg a feltételeknek. Tisztában voltak azzal, hogy legálisan nem jutnának hitelhez. Ezért hamis munkáltatói igazolást nyújtottak be, a BAR-listások pedig úgy nyilatkoztak, hogy nincs banki tartozásuk. Így kivétel nélkül valamennyiüknek pozitívan bírálták el a hitelkérelmét.

A kölcsön kifizetésekor "ügyintézési díjként" valamennyien nagyobb összeget fizettek ki az elsőrendű vádlottnak. Volt, aki 540 ezer forint személyi kölcsönéből 60 ezret adott a "kezesnek", 300 ezret pedig az elsőrendű vádlottnak, így neki végül a felvett hitel harmadrésze, 180 ezer forint maradt.

A három vádlott összesen 54 hitelszerződést kötött, ezek alapján a takarékszövetkezet több mint 25 millió forintot fizetett ki az ügyfeleknek, akik később csak a hitelek töredékét törlesztették.

Az elsőfokú ítélet egyelőre egyik vádlott esetében sem jogerős - jelezte a törvényszéki szóvivő.

A kép forrása: Unsplash.