A nemzetgazdasági tárca vezetője Jevgenyij Tankilevics vezérigazgató részére a mai napon küldött levelében így fogalmazott: "Magyarország kormánya felhatalmazott arra, hogy a kormány részéről az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. megvásárlására irányuló tárgyalásokat a cég vezetésével haladéktalanul megkezdjem" - írta az NGM. A kormány hétfői döntése értelmében a nemzetgazdasági miniszter olyan megbeszéléseket kezdeményezhet, amelyek - vételi ajánlaton keresztül - az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. állami tulajdonba kerüléséhez vezethetnek. Ehhez a Dunaferr tulajdonosainak döntése után az előkészítő tárgyalások megindítására van szükség.
A Dunai Vasműt a magyar állam az akkori kormány döntése alapján 2004-ben privatizálta. A 444 millió forintos vételár mellett a vevők jelentős feltőkésítésre és beruházásra tettek ígéretet. A Dunaferr-nél ezt követően 2007-ben és 2010-ben is tulajdonosváltásra került sor - írta a tárca.
Kapcsolódó
A levélben a nemzetgazdasági miniszter arra kéri a vállalat vezetőjét, hogy a tulajdonosokat tájékoztassa a magyar kormány vásárlási szándékáról. Az NGM bízik a tárgyalások mielőbbi megkezdésében - zárul a közlemény.
MSZP: szemfényvesztés a kormány ajánlata
Az MSZP szemfényvesztésnek tartja, hogy a kormány egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után vételi ajánlatot kíván tenni a Dunaferre - mondta Gúr Nándor, a szocialista párt alelnöke, országgyűlési képviselő. Gúr Nándor szerint két éve világosan látszik, hogy az acélipari cégnél probléma lesz a foglalkoztatottakkal. A kormány ez idő alatt mégsem tett semmit, sőt Varga Mihály még az utolsó pillanatokban is ellentmondó nyilatkozatokat tett.Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, ezen előzmények miatt szemfényvesztésnek tartják a kabinet vételi ajánlattételi szándékát. A szocialista politikus azt mondta, hogy a kormány az elmúlt három évben kudarcot kudarcra halmozott, választási ígéreteiből pedig nem valósult meg semmi. Gúr szerint ugyanis a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését recesszió követte - az ígért 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett. A kilátásba helyezett adócsökkentés helyett nőtt az adócentralizáció, egymillió új munkahely helyett pedig ma kevesebben dolgoznak, mint a gazdasági válság kezdetén vagy az Orbán-kormány első negyedévében.