Hol dől be a legtöbb cég Magyarországon?

Idén rekordszámban dobták be a vállalkozások a törölközőt, az Opten céginformációs szolgáltató előzetes adatai szerint mintegy 20,3 ezer cég került felszámolás alá, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - tudtuk meg Csorbai Hajnalkától, az Opten stratégiai igazgatójától. A végelszámolások pedig kiemelkedő mértékben, közel 80 százalékkal bővültek 2010-hez képest, számuk meghaladhatja a 23,5 ezret.

Időhúzásra használják a végelszámolást

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A végelszámolások kiugró mértékű növekedése leginkább a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásával magyarázható, amely kényszer-végelszámolást indít azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem nyújtanak be határidőre beszámolót. Ugyanakkor a problémát nem a végszámolások nagy száma jelenti (ebben az esetben a cégvezetők maguk döntenek a tevékenység megszüntetéséről), hanem az, hogy az eljárások nagy része később felszámolásba fordul, a cég vagyona ugyanis nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére. "Ma már nem mondható el, hogy a végelszámolás alá kerülő cégek döntő többsége a tulajdonosok józan ítélőképessége és gazdasági szempontok alapján egyszerűen befejezi működését. Sokkal inkább az adósságukat csendben hátrahagyó vagy az évek óta nem működtetett cégek jutnak erre a sorsa" - értékelt Csorbai Hajnalka.

A kkv-szektor katasztrofális helyzetét jól érzékelteti, hogy 2008-ban, amikor már válsághangulat uralkodott a cégvilágban, 11 ezer felszámolást regisztráltak, idén viszont már közel dupláját. A romló tendencia nem lassult 2011-ben: egyre több a leépítést bejelentő nagy cég, csökken a beszállítók megrendelésállománya, a belső kereslet visszaesett - összegzett az Opten, amely szerint 2012-t csak az exportra termelő vállalkozások várhatják stabil lábakon, nekik ugyanis jól jött a forint gyengülése.

Százból 3,5 cég bedőlt 2011-ben

Rekordot döntött a cégek bedőlési aránya is, ez idén már 3,54 százalék volt, szemben az egy évvel ezelőtti 3,21 százalékkal - derül ki a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet (D&B) cégminősítő adataiból. Ez az adat azt mutatja, hogy mekkora volt a fizetésképtelenségi eljárások aránya a cégek átlagos számához viszonyítva. A legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáját stabilan az építőipar vezeti: 100-ból több mint 6 cég egy éven belül fizetésképtelenné válik a szektorban. 2010-hez képest jelentősen nőtt a bedőlési aránya a textiliparnak, a bányászattal foglalkozó cégeknek és az adminisztratív tevékenységet (kölcsönzés, utazásszervezés, rendezvényszervezés) folytató vállalkozásoknak. A korábban magas bedőlési arányú bútorgyártás és a nemfém ásványi termék gyártása (csempegyártás, cementgyártás, betongyártás) kikerült a tíz legveszélyeztetettebb iparág közül. Mivel ezen iparágak szorosan kapcsolódnak az építőiparhoz, és az ingatlankereskedelemhez, így ezek listából való kikerülése arra utal, hogy a legtöbb veszélyeztetett szereplő már korábban csődbe ment és csak a stabilabbak maradtak talpon - értékelte az adatokat a D&B.

A végelszámolt cégek tevékenységét tekintve megállapítható, hogy a cégszámhoz viszonyítottan a legtöbb végelszámolt cég tevékenysége nagyban hasonlít a felszámolásokban leggyakrabban szereplő iparágakra. Itt is az építőipar vezeti a listát, amelyen szerepel még a pénzügyi biztosítási tevékenység és a szállítás, raktározás, logisztika iparág is - ráadásul pozíciójuk erősen romlott 2010-hez képest, amikor még fel sem kerültek volna a legnagyobb végelszámolási arányú iparágak listájára. Míg tavaly naponta átlagosan 33 végelszámolás indult meg, addig 2011-ben naponta több mint ötven.

Késve fizetik számláikat a cégek

Az átlagos számlafizetési késedelem is megnőtt 2011-ben az előző évhez képest. Tavaly 19 napot késtek számláik kiegyenlítésével a cégek, 2011-ben azonban már közel 23 napot. A legnagyobb késéssel fizető iparágak listáján is történtek jelentős elmozdulások, ahol jelenleg 31 napos fizetési késedelemmel az ingatlanügyletek (ingatlanértékesítés és bérbeadás) vezeti a listát. A gépjármű kereskedelem és az adminisztratív tevékenységet végző cégek fizetési fegyelme romlott jelentősen.

Az építőipar fizetési késedelme is nőtt, de ezzel nem "vezeti" a listát, ami annak lehet oka, hogy a negatív tapasztalatok miatt sok építőipari cégnek már nem engedélyeznek partnereik utólagos fizetést. A számlafizetési késedelmek miatt ma már a szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni, hogy adott vállalkozás mekkora késedelemmel, milyen fegyelemmel fizet, és ez alapján szükséges kialakítani a fizetési feltételeket, előleget kérni, illetve több biztosítékot beépíteni a szerződésbe - hívta fel a figyelmet a D&B.

Ismét módosították a csődtörvényt

A parlament december 23-án elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A jogalkotó szerint a változtatások a felszámolások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.

A felszámolásokat érintő változás, hogy növekszik a tulajdonosok felelőssége: meghatározott esetben a tulajdonos is kötelezhető a cég tartozásainak megfizetésére - függetlenül attól, hogy korlátolt felelősségű társaságról volt-e szó. Az a személy, akinek felszámolás alá került cég tartozásaiért való felelősségét megállapították és ezen helytállási kötelezettségének nem tett eleget, öt éves időtartamban nem lehet egyszemélyes cég egyedüli, illetve többségi befolyással rendelkező tagja - derül ki a Kovács V. Gábor ügyvédi iroda szakcikkéből. Amennyiben a társaság a cégtörvényben meghatározott megszüntetési eljárásban kerül törlésre, nem csak a törlést közvetlenül megelőző ügyvezető, hanem a korábbi időszakban ügyvezetőséget ellátó személy számára is tiltott öt évig az ügyvezető tisztség viselése. Ugyanezen szabály vonatkozik a többségi tulajdonosokra is.

A szabályokat be kellene tartani

A vezetők felelősségének megállapítását eddig is kezdeményezhették a hitelezők a bíróságon, de kevés ilyen eljárás indult, mert ez nem volt érdeke a hitelezőknek. Féltek bírósághoz fordulni, mivel a tartozási lánc tagjaként ellenük is indítható ilyen eljárás, és a pereskedés költségét is viselniük kell - mondta Csorbai Hajnalka. A csalárd, hitelezőket kijátszó cégvezetők eddig is eltilthatók voltak a cégvezetéstől, de a szabályok betartását eddig a cégbíróságnak és az adóhatóságnak sem volt kapacitása ellenőrizni. Változást csak a szabályok betartásával lehet elérni, és előrelépést jelentene, ha az ilyen cégvezetők automatikusan eltilthatók lennének az ügyvezetéstől (Németországhoz, Írországhoz hasonlóan, ahol magánvagyonukkal is felelhetnek a hitelezői károkért a cégvezetők) - tette hozzá a szakember.