Hol dől be a legtöbb cég Magyarországon?

Idén rekordszámban dobták be a vállalkozások a törölközőt, az Opten céginformációs szolgáltató előzetes adatai szerint mintegy 20,3 ezer cég került felszámolás alá, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - tudtuk meg Csorbai Hajnalkától, az Opten stratégiai igazgatójától. A végelszámolások pedig kiemelkedő mértékben, közel 80 százalékkal bővültek 2010-hez képest, számuk meghaladhatja a 23,5 ezret.

Időhúzásra használják a végelszámolást

A végelszámolások kiugró mértékű növekedése leginkább a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásával magyarázható, amely kényszer-végelszámolást indít azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem nyújtanak be határidőre beszámolót. Ugyanakkor a problémát nem a végszámolások nagy száma jelenti (ebben az esetben a cégvezetők maguk döntenek a tevékenység megszüntetéséről), hanem az, hogy az eljárások nagy része később felszámolásba fordul, a cég vagyona ugyanis nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére. "Ma már nem mondható el, hogy a végelszámolás alá kerülő cégek döntő többsége a tulajdonosok józan ítélőképessége és gazdasági szempontok alapján egyszerűen befejezi működését. Sokkal inkább az adósságukat csendben hátrahagyó vagy az évek óta nem működtetett cégek jutnak erre a sorsa" - értékelt Csorbai Hajnalka.

A kkv-szektor katasztrofális helyzetét jól érzékelteti, hogy 2008-ban, amikor már válsághangulat uralkodott a cégvilágban, 11 ezer felszámolást regisztráltak, idén viszont már közel dupláját. A romló tendencia nem lassult 2011-ben: egyre több a leépítést bejelentő nagy cég, csökken a beszállítók megrendelésállománya, a belső kereslet visszaesett - összegzett az Opten, amely szerint 2012-t csak az exportra termelő vállalkozások várhatják stabil lábakon, nekik ugyanis jól jött a forint gyengülése.

Százból 3,5 cég bedőlt 2011-ben

Rekordot döntött a cégek bedőlési aránya is, ez idén már 3,54 százalék volt, szemben az egy évvel ezelőtti 3,21 százalékkal - derül ki a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet (D&B) cégminősítő adataiból. Ez az adat azt mutatja, hogy mekkora volt a fizetésképtelenségi eljárások aránya a cégek átlagos számához viszonyítva. A legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáját stabilan az építőipar vezeti: 100-ból több mint 6 cég egy éven belül fizetésképtelenné válik a szektorban. 2010-hez képest jelentősen nőtt a bedőlési aránya a textiliparnak, a bányászattal foglalkozó cégeknek és az adminisztratív tevékenységet (kölcsönzés, utazásszervezés, rendezvényszervezés) folytató vállalkozásoknak. A korábban magas bedőlési arányú bútorgyártás és a nemfém ásványi termék gyártása (csempegyártás, cementgyártás, betongyártás) kikerült a tíz legveszélyeztetettebb iparág közül. Mivel ezen iparágak szorosan kapcsolódnak az építőiparhoz, és az ingatlankereskedelemhez, így ezek listából való kikerülése arra utal, hogy a legtöbb veszélyeztetett szereplő már korábban csődbe ment és csak a stabilabbak maradtak talpon - értékelte az adatokat a D&B.

A végelszámolt cégek tevékenységét tekintve megállapítható, hogy a cégszámhoz viszonyítottan a legtöbb végelszámolt cég tevékenysége nagyban hasonlít a felszámolásokban leggyakrabban szereplő iparágakra. Itt is az építőipar vezeti a listát, amelyen szerepel még a pénzügyi biztosítási tevékenység és a szállítás, raktározás, logisztika iparág is - ráadásul pozíciójuk erősen romlott 2010-hez képest, amikor még fel sem kerültek volna a legnagyobb végelszámolási arányú iparágak listájára. Míg tavaly naponta átlagosan 33 végelszámolás indult meg, addig 2011-ben naponta több mint ötven.

Késve fizetik számláikat a cégek

Az átlagos számlafizetési késedelem is megnőtt 2011-ben az előző évhez képest. Tavaly 19 napot késtek számláik kiegyenlítésével a cégek, 2011-ben azonban már közel 23 napot. A legnagyobb késéssel fizető iparágak listáján is történtek jelentős elmozdulások, ahol jelenleg 31 napos fizetési késedelemmel az ingatlanügyletek (ingatlanértékesítés és bérbeadás) vezeti a listát. A gépjármű kereskedelem és az adminisztratív tevékenységet végző cégek fizetési fegyelme romlott jelentősen.

Az építőipar fizetési késedelme is nőtt, de ezzel nem "vezeti" a listát, ami annak lehet oka, hogy a negatív tapasztalatok miatt sok építőipari cégnek már nem engedélyeznek partnereik utólagos fizetést. A számlafizetési késedelmek miatt ma már a szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni, hogy adott vállalkozás mekkora késedelemmel, milyen fegyelemmel fizet, és ez alapján szükséges kialakítani a fizetési feltételeket, előleget kérni, illetve több biztosítékot beépíteni a szerződésbe - hívta fel a figyelmet a D&B.

Ismét módosították a csődtörvényt

A parlament december 23-án elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A jogalkotó szerint a változtatások a felszámolások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.

A felszámolásokat érintő változás, hogy növekszik a tulajdonosok felelőssége: meghatározott esetben a tulajdonos is kötelezhető a cég tartozásainak megfizetésére - függetlenül attól, hogy korlátolt felelősségű társaságról volt-e szó. Az a személy, akinek felszámolás alá került cég tartozásaiért való felelősségét megállapították és ezen helytállási kötelezettségének nem tett eleget, öt éves időtartamban nem lehet egyszemélyes cég egyedüli, illetve többségi befolyással rendelkező tagja - derül ki a Kovács V. Gábor ügyvédi iroda szakcikkéből. Amennyiben a társaság a cégtörvényben meghatározott megszüntetési eljárásban kerül törlésre, nem csak a törlést közvetlenül megelőző ügyvezető, hanem a korábbi időszakban ügyvezetőséget ellátó személy számára is tiltott öt évig az ügyvezető tisztség viselése. Ugyanezen szabály vonatkozik a többségi tulajdonosokra is.

A szabályokat be kellene tartani

A vezetők felelősségének megállapítását eddig is kezdeményezhették a hitelezők a bíróságon, de kevés ilyen eljárás indult, mert ez nem volt érdeke a hitelezőknek. Féltek bírósághoz fordulni, mivel a tartozási lánc tagjaként ellenük is indítható ilyen eljárás, és a pereskedés költségét is viselniük kell - mondta Csorbai Hajnalka. A csalárd, hitelezőket kijátszó cégvezetők eddig is eltilthatók voltak a cégvezetéstől, de a szabályok betartását eddig a cégbíróságnak és az adóhatóságnak sem volt kapacitása ellenőrizni. Változást csak a szabályok betartásával lehet elérni, és előrelépést jelentene, ha az ilyen cégvezetők automatikusan eltilthatók lennének az ügyvezetéstől (Németországhoz, Írországhoz hasonlóan, ahol magánvagyonukkal is felelhetnek a hitelezői károkért a cégvezetők) - tette hozzá a szakember.