Az MKB állami tulajdonba kerülésével mind a mérlegfőösszeg, mind a saját tőke szempontjából a magyarországi bankok mintegy fele már magyar tulajdonban lesz - mondta a miniszter, aki szerint a bank megvásárlása illeszkedik a kormányzati stratégiai célhoz, hogy a magyar pénzintézetek nagyobb arányban legyenek hazai tulajdonban.
A feljavítás, rendbetétel után az MKB többségi magántulajdonba kell hogy kerüljön. Ez lehet akár tőzsdei bevezetés, akár a bank többségi részvénycsomagjának értékesítése - jelezte Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az MKB Magyarország 5. legnagyobb bankja, amelynek komoly vállalati hitelállománya van. A bank megvásárlásáról szóló szerződést július 31-ig aláírják, vagyis ekkor kerül a magyar állam tulajdonába az MKB, amelynek vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lehet - fűzte hozzá. Mint hangsúlyozta, az ügyfelek nem vesznek majd észre változást a működésben a tulajdonosváltás miatt.
Jó üzletet kötött a kormány
Az MKB állami tulajdonba kerülésével mind a mérlegfőösszeg, mind a saját tőke szempontjából a magyarországi bankok mintegy fele már magyar tulajdonban lesz - mondta a miniszter. Szavai szerint a bank megvásárlása illeszkedik a kormányzati stratégiai célhoz, hogy a magyar pénzintézetek nagyobb arányban legyenek hazai tulajdonban, aminek szükségességét a 2008-as válság is megmutatta. Egyben segíti a hitelezési aktivitás bővülését.
Varga Mihály szerint adófizetői szempontból is jó megállapodást kötött az állam, hiszen a vételárat jelentősen meghaladja az a tőkepótlás, amit a bajor tulajdonos még végre fog hajtani. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervei szerint véglegesen hazai tulajdonban marad-e az MKB többsége, Varga Mihály nemmel válaszolt, de hozzátette, hogy stratégiai kérdésekben a szerdai kormányülésen döntenek.
Akár a tőzsdére is mehet az MKB
Elmondta: részben európai uniós előírások, részben a gazdasági logika miatt sem cél az, hogy egy bank magyar állami tulajdonban legyen. A feljavítás, rendbetétel után az MKB többségi magántulajdonba kell hogy kerüljön. Ez lehet akár tőzsdei bevezetés, akár a bank többségi részvénycsomagjának értékesítése - jelezte Varga Mihály.
Hozzáfűzte: a reorganizációt végrehajtók döntik el azt, hogy a mostani, vagy egy új menedzsmenttel akarják végrehajtani az átalakítást.
A miniszter beszélt arról is, hogy készülnek azok a számítások, amelyekből kiderül, mekkora hatással lesz a bankrendszerre a devizahiteles mentőcsomagok elfogadása. Ahhoz, hogy a devizahiteleket idén év végével kivezessék, ősszel a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel, és forintosítani kell a devizahiteleket. Fontos kérdés, hogy a kamatelszámolás, forintosítás hogyan történjen, a kormány pedig egyeztet minden érintett partnerrel, zajlik a jogszabályi előkészítés.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a fennálló hiteleket továbbra is fizetni kell, de a cél az, hogy a hitelek olyan tehervállalással fussanak ki, amelyek az ügyfelek számára is vállalhatóak. Arra a kérdésre, lesznek-e Magyarországról kivonuló bankok, a miniszter kifejtette: a legfontosabb külföldi tulajdonú bankok deklarálták, hogy szeretnének hosszú távon Magyarországon maradni.
Kitért arra is, hogy az Európai Unió még vizsgálja az uniós források elosztását végző intézményrendszer átalakítását, de tekintettel arra, hogy sok más tagállamban is hasonlóan működik az intézményrendszer, Magyarország egy hamarosan érkező jóváhagyásra számít.