"Álláspontunk szerint a horvát államnak elővásárlási joga van, de ez alapvetően egy elméleti lehetőség: sok milliárd euróról beszélünk (...), és a kormánynak nincs joga efféle üzleti kalandorsághoz" - mondta a horvát kormányfő a sajtónak.

Milanovic ezzel a Mol pénteki bejelentésére reagált, amelyben a magyar olajipari cég a társtulajdonos horvát állammal való nézeteltérések miatt, a tárgyalásokkal párhuzamosan elkezdte előkészíteni az INA-ban lévő 49,1 százalékos részesedésének értékesítését. A horvát sajtó már korábban is cikkezett arról, hogy bár a kormány szeretné visszaszerezni az irányítást az INA felett, nincs elég pénze ahhoz, hogy visszavásárolja a Mol birtokában lévő részvényeket.

A Mol októberben közölt álláspontja szerint a horvát állam korábbi szerződésszegései következtében már nem rendelkezik szerződéses elővásárlási jogával, de a magyar cég az INA-ban meglévő részesedésének értékesítése esetén mindenképpen konzultálna Zágrábbal.

Zoran Milanovic szombaton azt is kijelentette, hogy érzése szerint a Mol valóban el akarja adni tulajdonrészét.

"Nem szokás ilyesmivel viccelni, mert ez csökkenti a tulajdonrész értékét. (A Mol) biztosan nem fenyegetésként tette (a bejelentést). Úgy vélem, valós (az eladási) szándékuk" - fogalmazott Zoran Milanovic.

Szintén szombaton Ivo Josipovic horvát elnök arról beszélt, hogy az INA tulajdonosi szerkezetének a horvát nemzeti érdekeket kell tükröznie. Josipovic kijelentette továbbá: meggyőződése, hogy a kormány tudni fogja, hogyan védje meg a horvát nemzeti érdekeket.

Az ügyben a horvát kormány és a Mol pénteken folytatott tárgyalásokat, amelyeket követően a magyar cég bejelentette: a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a Mol INA-ban meglévő "részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét".

Erre reagálva az INA 44,84 százalékát birtokló horvát kormány közleményében azt írta, hogy a Mol döntése olyan helyzetet teremtett, amelyben a horvát kormány - a nemzeti érdekek védelmére - valószínűleg módosítani kényszerül azon a tárgyalási pozícióján, amelyet idén augusztus elsején fogadott el az INA két legnagyobb részvényese közötti viszony rendezésére.

Az INA-ról szeptemberben kezdődtek egyeztetések a két fél között. Nem sokkal később a horvát hatóságok korrupció vádjával európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A magyar cég visszautasította a vádat.

A horvát kormány egyebek mellett azzal vádolja a Molt, hogy az nem fektetett be megfelelő mértékben az INA-ba. A magyar olajcég szerint ezzel szemben a horvát kormányt terheli felelősség, amiért ígéretétől eltérően nem választotta le az INA-ról a vállalat veszteséges gázüzletágát.