A rendszerváltással vagy még korábban induló vállalkozók jó esetben ma még aktív korúak. De mivel döntő többségük akkor sem tizen- vagy huszonévesen vágott bele az üzletbe, már 2002-ben sem számítottak fiatalnak. Hát még most, amikor a nyugdíjkorhatárt meg- és elérve a visszavonulás lehetőségeit latolgatják, netán ennek stratégiáján dolgoznak.

A privatizációban jeleskedő egykori nagytőkések doyenje kétségtelenül Benkő László. A Caola magánosításában résztvevő - és MLSZ-elnökként is közismert - üzletember ugyan már a nyolcadik ikszet is elhagyta, de az újbudai központú, egykori kozmetikai óriást ismét ő vezeti. Visszavonulása rövid ideig tartott, mert a másik üzlettárs - a százas listán akkor jegyzett, egykori KISZ-titkár, Nagy Imre Benkő véleménye szerint kiárusította és lerabolta a céget. Így aztán kénytelen-kelletlen ma is aktív vállalatvezető - igaz ez a Caola már nem az a Caola. És Benkő László vagyona sem éri el az akkori 2,6 milliárd forintot.

Első, 2002-es listánkon még szerepeltek - későbbi - politikusok és műgyűjtők- és kereskedők is. Gyurcsány Ferenc, aki akkortájt még csak kacérkodott a politikusi karrierrel, 2002-es becslésünk szerint 3,5 milliárdos vagyonnal rendelkezett, a későbbi gazdasági miniszter Kóka János pedig 2,5 milliárd forintot érő vagyont mondhatott magáénak. A korábbi ipari miniszter Kapolyi László is szerepelt a listán - mégpedig 4,5 milliárddal. Az akadémikus-tudós Kapolyi az ukrajnai áramszállításokat vagyis importot bonyolította és részt vett az egykori szovjet államadósság lebontásában is.  Mindez jól kamatozott számára éveken át.

A műgyűjtők és kereskedők közül Kieselbach Tamás (2,5 milliárd), Nagyházi Csaba (3 milliárd) és Petró Sándor (4,5 milliárd) szerepelt első listánkon 2002-ben. A politikusok és műgyűjtőket már évek óta nem rangsoroljuk. A politikusokat ezért, mert nem szeretnénk semmiféle politikai elfogultság gyanújába keveredni és megalapozatlanul becsülni. Ez utóbbi érvényes a műgyűjtők esetében is, hiszen a műkincsgyűjtemények értékének reális felbecsültetése szinte lehetetlen.

Az egykori 100-as listán egy sor olyan üzletember szerepel, akinek cége már közel sem olyan fénylő csillag a magyar gazdaság egén most. Így maradt ki immár évek óta a leggazdagabbak listájáról a mezőgazdaságban érdekelt Gáspár Gyula és Román Gyula, az egykor sikeres lapkiadót üzemeltető Hegedüs István, a nyugat-dunántúli építőipari céget irányító Imre István, a műanyagiparos Karsai Béla vagy a számítástechnikából ismert Kürti-testvérek. De ebbe a kategóriába tartozik a Plussz vitamintablettáiról közismerté vált Somody Imre is, akinek a remek pezsgőtabletta üzlet után egyik vállalkozása sem jött be, s most a Centrál kávéházat vezeti.

A másfél évtized során kifejezetten csődbe ment a Székely Péter tulajdonolta Transelektro, Tarsoly Csaba Quaestor-cégcsoportja, Vitézy Tamás lapkiadója és nyomdája, valamint megszűnt magyar tulajdonban lenni az egykor Temesfői István által vezetett Globus konzervgyár. Az utóbbi márkaneve  ugyan fennmaradt, de a tulajdonos már egy cseh vállalat.

Néhányan elhagyták az országot - tette ezt a valamikori élmezőnybe tartozó Várszegi Gábor, akinek vagyonát 2002-ben 40 milliárdra becsültük. A Gemini-együttes egykori basszusgitárosa - és pénzügyi irányítója - a sikeres Fotex-évek után sorra adta el és számolta fel magyarországi vállalkozásait. Legutóbb például a Balaton bútorgyárat adta el, így ma már üzlethelységein és a Sugár bevásárlóközponton kívül csak az Ajka Kristály tartozik érdekeltségi körébe. Várszegi idejének döntő részét kaliforniai ranchán tölti, Magyarországra csak évente néhány alkalommal látogat. Így tesz Fenyő János özvegye is, akit éppen egykori férje hagyatéka miatt tettünk 100-as listánkra. A Vico médiabirodalom egykori ura után 15 milliárd forintos vagyon maradt, amelyet özvegye egy alapítványba helyezett. Az egykor híres fotómodell Kristyán Judit értesüléseink szerint továbbra is Svájcban él...

És végül a lista azokról, akik már nincsenek köztünk. Az egykori jegybankelnök Bartha Ferenc, a szegedi sztárügyvéd Bába István, a már említett Kapolyi László, a Masped fuvarozócéget birtokló Kautz István, az IBUSZ-t hosszú éveken át vezető Kovács Gáspár, a galériás Nagyházi Csaba,a keceli gyáros Pintér József, az ingatlanos Ungár András és a legendás likőrgyáros Zwack Péter már évek óta nincsenek köztünk. Néhányuk örököse - így például Zwack Izabella és Sándor - azonban még feltűnik A 100 leggazdagabb névsorában.