Magyarországon 1970 és 2010 között folyamatosan csökkent a házasságkötések száma, ez a trend fordult meg hét évvel ezelőtt. Míg az 1970-es években átlagosan még 97 ezer, az 1980-as években 73 ezer házasságot kötöttek, addig az 1990-es években már csak 53 ezret. A mélypont a 2010-es év volt, ekkor egy év alatt 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé. Azóta viszont minden évben nőtt ez a szám, így 2016 januárja és novembere között - 11 hónap alatt - több házasságot kötöttek, mint tavalyelőtt egy év alatt. A KSH adatai szerint 48 920 házasságot kötöttek, ami az elmúlt húsz évet tekintve a legmagasabb szám.
Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4 ezrelék alá csökkent, 2015-ben emelkedett először jelentősen ez az érték, ekkor 4,7 ezrelék volt. Tavaly az első tizenegy hónapban viszont már 5,4 ezrelék volt az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.
Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek az országon belüli területi különbségek. 2015-ben a skála alján elhelyezkedő Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, addig az élen Komárom-Esztergom megyében 5,3. Az unió országainak 2014-es adatai szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Luxemburgban (3 ezrelék) és Portugáliában (3 ezrelék) volt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó házasságkötések száma. A legmagasabb arány Litvániában volt, ott ugyanez a száma 7,6 ezrelék. Akkor a 2014-es 3,9 ezrelékes magyar érték alacsonynak számított az uniós összevetésben.
Viszont a statisztikai adatokból az látszik, hogy egyre idősebbek a párok: 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé. 2015-ben már 29,6, illetve 32,4 éves korukban szánták el magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75-80 százalék között mozgott. Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.
Még mindig jellemző Magyarországra, hogy a hasonló társadalmi jellemzőkkel bírók házasodnak egymással inkább. A népszámlálási adatok alapján az azonos iskolai végzettséggel rendelkező nők és férfiak párválasztáskor előnyben részesítik egymást: 2011-ben a házaspárok 52,3 százalékának volt azonos iskolai végzettsége, az élettársi kapcsolatok esetén pedig 49,1 százalék volt ez az arány.
A 2011-es népszámlálás idején a 20-39 éves nőtlen, hajadon családi állapotú népesség 11,6 százalékának se élettársa, se gyermeke nem volt, teljesen egyedül élt.