Idén már 2700 kisbolt bedőlt, mit hoz a minimálbér-emelés?

Az első félév végére a boltok, áruházak - a kiskereskedelmi értékesítőhelyek - száma 141 133-ról 138 794-re csökkent, a különbség 2339, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint. Ezen belül azonban a kisboltok száma több mint 2700-zal csökkent, miközben a nagyobb láncok hálózata kisebb mértékben, de hízott - olvasható a blokkk.com-on.

Az üzletek száma Magyarországon már hosszú ideje folyamatosan csökken, az okok különbözőek. Egy hasonlóság mindig akad, ez pedig az, hogy a nagy áruházláncok tere folyamatosan nő, a kicsiké csökken. Sajátos okok is rátesznek egy-egy lapáttal, hiszen 2014-ben és 2015-ben hiába nőtt 5-6 százalékkal évről-évre a kiskereskedelmi forgalom, azért az éppen ebben az időszakban kiépített és babérjait arató online pénztárgép rendszer elvette a kedvét néhány ügyeskedő, a nyugtaadást fölös úri huncutságnak tartó boltosnak - jegyzi meg a szakportál.

A munkaerőhiány hajtotta fel idén a béreket

Idén a kiskereskedelem 5 százalékos forgalombővülésének motorja a keresetek 6-7 százalékos emelkedése volt, amit nem egészen a GDP 2 százalékos növekedése hajtott fel, hanem a munkaerőhiány. A boltok, áruházak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét 10 százalék feletti mértékben kényszerültek emelni, ami az átlag. Könnyen feltételezhető, hogy a boltbezárás döntő oka a munkaerőhiány okozta költségemelkedés volt, párosulva azzal, hogy az üres álláshelyekre jelentkező sem akad mindig.

Az egyes áruterületek boltjait nézve alig akad kivétel, ahol ne esett volna vissza 2016. első felében a boltok száma, ami azt is jelenti, hogy a kisboltok helyzete mindenütt egyformán nehéz.

Egy évtizede csökken a boltok száma

A csúcsévben, 2006-ban megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette - írja a portál.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő emelkedés, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám 2012-ra. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában

A cégek száma is visszaesett

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005-ös 112 ezer helyett 2016-ban már csak 94 ezer boltos cég volt. A kiskereskedelmi vállalkozások száma 1877-el csökkent.

A boltszám csökkenése a kisboltok térvesztését mutatja. A legkisebbek veszítik a legtöbbet, mivel a plázastop ellenére a nagy üzletláncok folyamatosan terjeszkednek. Ehhez persze hozzátartozik, hogy ha nem lenne építési tilalom, akkor azért még gyorsabban lépkednének áruházépítésben a nagyok és nagyobb lenne a kicsik baja. A 2012-től fennálló plázastop sok-sok foltozgatás után sem akadályozhatta meg azonban a boltfelvásárlást, a bevásárlóközpontban a helységbérlést, vagy éppen a webáruház indítást, ami mind a kisboltok helyzetét nehezítette. A kisboltoknak ugyanakkor nem volt pénzük olyan fejlesztésekre, ami segítette volna költségeik mérséklését, az olcsó banki hitel és a fejlesztési támogatás pedig elenyésző, a szükségesnél jóval kevesebb volt.

A boltosok csoportosíthatók oly módon, hogy egy kereskedelmi vállalkozásnak hány üzlete van. A legkisebbek azok, akiknek csak egy boltjuk van, ők alkotják a számuk alapján a legnagyobb tömeget, viszik a boltok több mint felét még ma is. Hasonlóképpen a kisebb vállalkozások körét gyarapítják azok is, akiknek 2-20 között mozog a boltszámuk. A 21 boltnál nagyobbak már a tehetősebb kereskedelmi vállalkozások, akikhez a legnagyobb üzletláncok is tartoznak - írja a blokkk.com.