A változás abból adódik, hogy az érintett vállalkozások mutatóit idén újra csoportszinten kell értékelni, míg korábban, 2014 óta csak az adott céget kellett vizsgálni. A korábbi szabályozás értelmében a multinacionális vállalatcsoportok hazai leányvállalatai mentesülhettek a fizetés alól, amennyiben a létszámuk nem érte el az 50 főt, és sem árbevételük, sem mérlegfőösszegük nem haladta meg a 10 millió eurót. Hasonló helyzetben voltak azok a magyar tulajdonosok is, akik adózási vagy egyéb megfontolásból tartottak fenn több társaságot - írta közleményében a BDO.

Legkésőbb az április 23-i első előlegfizetési határidőig az egyes, úgynevezett partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait már együttesen kell értékelni, sokszor bonyolult képletek alapján. Ez alapján dől el, hogy az adott társaságnak kell-e innovációs járulékelőleget fizetni, vagy nem. A járulék összegét az idei várható gazdálkodási adatok alapján kell meghatározni áprilisban és júliusban. A későbbi előlegek, valamint az év végi kötelezettségek mértékét pedig az új, az akkor ismert adatok alapján kell majd újraszámolni.

Többen, többet fizethetnek az államkasszába

Hegedűs Sándor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója szerint a 0,3 százalékos adókulcs nem tűnik soknak, de ezt nem a társaságok eredménye, hanem a helyi iparűzési adó számításával közel megegyező módon kell megállapítani.

Az innovációs járulékból származó bevételek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba folynak be, a járulékból közel 82 milliárd forintot vár idén a kormányzat. A bevételek tervezett több mint 10 százalékos növekedése tavalyhoz képest jelentős részben annak a több ezer vállalkozásnak köszönhető, amelyekkel idén kibővül az innovációs járulékot fizetők köre - tette hozzá az adótanácsadó.

Az innovációs járulék és egyben az iparűzési adó alapját a kimutatott nettó árbevétel adja, melyet csökkenteni lehet az anyagköltséggel és az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások és úgynevezett alvállalkozói teljesítések értékével. Szintén le lehet vonni az adóalapból az alapkutatás, alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költését.

A KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg közel 6200 olyan társas vállalkozás van az országban, amely 50, illetve azt meghaladó létszámmal rendelkezik.