Bár a hatóság hangsúlyozza, hogy a munkaügyi ellenőrzések és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, a jelentés elkészítésekor a munkáltatók 86 százalékánál találtak valamiféle problémát, ami az ott dolgozók 67 százalékát érintette.

Az akciósorozat során elsősorban az építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és vagyonvédelmi munkáltatókat vizsgálták, az ellenőrzések fókuszában pedig a kis- és nagyobb volumenű építkezések, különböző kereskedelmi egységek (boltok, áruházak, standok, pékségek), vendéglátó-ipari egységek (éttermek, szálláshely szolgáltatók), illetve a feldolgozóipari munkáltatók voltak.

És hogy mik voltak a tipikus jogsértések? A munkaügyi felügyelők általában az alábbi problémákkal találkoztak:

  • jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás
  • munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya)
  • munkabérre vonatkozó szabályok megszegése. Ezen belül: a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése (a munkabér nem határidőben történő megfizetése, jogviszony megszűnésekor munkabér megfizetésének elmaradása, a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya; garantált bérminimumra, valamint minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése; pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése (műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés ellentételezése, munkaszüneti napi pótlék, vasárnapi pótlék); egyéb szabálytalanságok (egyéb, jogszabályban meghatározott mértékű kötelező juttatásra vonatkozó szabályok megszegése, kollektív szerződésben megállapított bértől eltérés)
  • munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések)
  • pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok)
  • rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegése (készenlétre, ügyeletre, a munkaszüneti napokon történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok)
  • egyéb jogsértések (a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, késedelme, elszámolással kapcsolatos szabályok megszegése, munkaviszony létesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása)

A legtöbbször a nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése miatt intézkedtek a munkaügyi felügyelők, ez tette ki az összes eset 35 százalékát. Mintegy 21 százalékot vitt el a feketefoglalkoztatás, de 20 százalékot hozott a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértése is. Ez utóbbinál például jellemző, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját. Bár ez elsőre nem tűnhet akkora problémának, ám ez szabálytalanság könnyen leplezni tudja a napi maximális munkaidő túllépését, illetve akár a rendkívüli munkavégzést is.

No de miért?

A hatóság azt is vizsgálta, hogy a magyar cégek, miért csalnak. A feketefoglalkoztatásnál például azt emelik ki, hogy a munkaadók egy része továbbra is kockáztat, mivel bizonyos cégek nehezen megközelíthető "eldugott helyen" működnek vagy rövid ideig tevékenykednek, így pedig bíznak az ellenőrzések elmaradásában.

Egyszerűsített foglalkoztatás során gyakori, hogy megpróbálja "elbliccelni" az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Előfordul még az adminisztrációs hibára való hivatkozás, vagy az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató. Tipikus "kifogás" az is, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatait időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket - írja összefoglaló jelentésében a hatóság.

A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött számos esetben - különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében - a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll.

A munkaidővel kapcsolatos adatok - egy-egy munkanapra vonatkozó - hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, ezen jogsértések mögött szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről - véli a hatóság. Emellett bizonyos vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására, ahogy a nyilvántartás naprakész vezetésében sem mindig partnerek a munkavállalók. A munkaidő-nyilvántartást pl. nem minden munkavállaló tölti ki naprakészen, hiába hívja fel erre a munkáltató a figyelmet, igaz a nyilvántartás vezetése a törvény szerint kizárólag a munkáltató kötelezettsége.

A munkaidő-beosztás írásbeli közlési kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.

A jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó szabálytalanságok esetén gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja, vagy a munkavállalót "nem jelenti ki" (nem jelenti be a jogviszony megszűnését) az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat - összegez a hatóság.