Kicsomagolva - Hogyan felezhetik meg az élelmiszerboltok a műanyag csomagolást 2027-re? címmel adott ki egy huszonhat oldalas dokumentumot a Greenpeace Magyarország, környezetvédelmi nonprofit szervezet. Az írás egy nagy-britanniai tanulmány példáján át mutatja be részletesen a műanyagkrízist és fogalmaz meg ajánlásokat, megoldási módszereket azzal kapcsolatban, hogyan járulhatnak hozzá a műanyaghulladék-termelésben élenjáró boltok a szemét csökkentéséhez és az újrahasznosításhoz.

Az Aldi, az Auchan, a CBA, a Coop, a Lidl, a Penny Market, a Reál, a Spar és a Tesco műanyaglábnyomát vizsgálja a Greenpeace, és aszerint fogja rangosorolni az élelmiszerüzlet-láncokat, hogy azok mennyit tesznek a hulladék csökkentéséért, illetve az újrahasznosításért. A zölszervezet nem csupán a cégektől kapott adatokra támaszkodik – a szervezet saját eszközeivel is ellenőrizni fogja, hogy a vizsgált üzletekben milyen arányban érhetőek el a zöldségek és gyümölcsök csomagolás nélkül, illetve tartanak-e ásványvizet, üdítőt és egyéb italokat visszaváltható-újratölthető csomagolásban. A Greenpeace a felmérés eredményeképpen születő értékelését 2022 őszén mutatja majd be.

Percenként egy teherautónyi műanyag kerül a tengerekbe, folyókba világszerte, ami az élővilágra gyakorolt nyilvánvaló káros hatása mellett szennyezi a talajt, élelmiszereinket, becslések szerint hetente akár egy hitelkártyára való műanyagot is lenyelhetünk.

Sokkal drasztikusabb fellépés kell

A fent felsoroltak mellett a műanyag nagy szerepet játszik a klímaváltozásban is: a mesterséges anyag életciklusa minden szakaszában hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez: a gyártáshoz használt kőolaj és földgáz kitermelésétől kezdve egészen a végső lebomlásig. Bár a műanyaggal kapcsolatos problémák nagy része évek óta köztudott, a vállalatok és kormányzatok látszatintézkedései nem hoznak előrelépést, és a Világgazdasági Fórum előrejelzéseszerint 2050-re a műanyagtermelés megnégyszereződik, amennyiben nem áll be érdemi változás az anyag felhasználásával, újrahasznosításával kapcsolatban.

A Greenpeace szerint a vállalatoknak és az országok vezetésének is sokkal drasztikusabban kell fellépniük, hogy kevesebb műanyag hulladék keletkezzen, és több legyen újrahasznosítva. Jelenleg ugyanis a világon valaha gyártott összes műanyagnak csupán 9 százaléka kerül újrahasznosításra, a többit vagy elégetik, vagy a hulladéklerakókban, illetve a tengerekben, óceánokban köt ki.

A márkahűséget is erősítheti a újrahasznosítás

A vállalatok teendői mellett a kormányzatnak is fontos szerepet szán a Greenpeace, többek közt, hogy szabályozza, hogy az italosdobozok, palackok legalább 70 százaléka legyen újratölthető 2026-ra, illetve, hogy törvényileg kötelezze a gyártókat arra, hogy minden eldobható italcsomagolás kerüljön újrahasznosításra legkésőbb 2024-ig.

Egyébként a környezetkímélő megközelítés nem csak ökológiai szempontból hasznos, de új gazdasági lehetőségeket, üzleti előnyöket is magában rejt. Például az újrahasználható csomagolásokra vonatkozó betétdíj- és jutalmazási rendszerek révén az újrahasználat növelheti a márkahűséget és a vásárlók megtartásának esélyét, a Green Alliance 2015-ös tanulmánya pedig azt mutatja, hogy a körforgásos gazdaság több mint félmillió munkahelyet teremthetne csak az Egyesült Királyságban.