Így jár, ha vitába száll a bankjával

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Bár a megalakulást komoly szkepticizmus övezte, a Pénzügyi Békéltető Testületek (PBT) eddigi munkája azt bizonyítja, hogy a pénzügyi terület hatékony fogyasztóvédelmi eszköze lett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett működő intézmény.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az elmúlt év első kilenc hónapjában a PBT elé 2886 ügy került − ebből 339 még 2011-ről datálódott −, amelyek közel 85 százalékát, 2432 ügyet le is zártak. A tanácsban tárgyaló testületek az első háromnegyed évben 1373 ügyben összesen 1945 meghallgatást tartottak, a hét tanács egyenként hetente 7 ügyben tartott meghallgatást.

A statisztikák szerint a megkeresések több mint harmadát, a lezárt ügyek több mint 40 százalékát, 990 kérelmet a PBT "csípőből", formai hiányosságok miatt kénytelen volt elutasítani, ezenfelül 449 esetben a kérelem megalapozatlanságára tekintettel kellett megszüntetni az eljárást. Továbbá 110 beadvány esetében a meghallgatást követően derült ki, hogy lehetetlen lefolytatni az eljárást, mivel az elbíráláshoz mindenképp szakértőt (kár- vagy épp orvos szakértőt) kellett volna kirendelni − márpedig ilyen bizonyítási eszköz igénybevételére a PBT előtt zajló békéltetési eljárásban nincs lehetőség, hiszen erről csak a bíróság intézkedhet.

Mindez azt jelenti, hogy a PBT elé került ügyek 63 százaléka érdemi döntés nélkül zárult le. A szám összességében kisebb, mint a PSZÁF fogyasztóvédelmi rendszerébe bekerült panaszok elutasítási kérelme, ami jól mutatja azt, hogy a kérelmezők megfontoltabban lépnek a PBT elé, mint ahogy panasszal élnek a felügyelet felé.

Az érdemben elbírált panaszok esetében az eljáró tanács előtt előtt az ügyek negyedében, 617 esetben zárult egyezséggel az eljárás, ám a PBT munkájának igazi gyümölcsét jól mutatja az, hogy összességében 791 esetben született mindkét fél számára elfogadható megoldás. A PBT-statisztika készítői ugyanis − teljes joggal − ide sorolják azokat az eseteket (tavaly kilenc hónap alatt 68 ilyen történt), amikor a két vitás fél a PBT eljárásán kívül megállapodott egymással − itt zömmel olyan ügyekről beszélünk, amikor az adott szolgáltató, szembesülve a PBT-megkeresésről, saját maga ajánlott egyezséget ügyfelének. Ugyancsak ebbe a körbe sorolható az a 67 eset, amikor a kérelmező visszavonta a beadványát, mivel jól érzékelhető az, hogy ilyen esetekben is megegyezés született, illetve a kérelmező a pénzügyi békéltetési eljárásban megismerte, megértette és elfogadta a korábban vitatott helyzetet. (A PBT 39 esetben azért volt kénytelen megalapozatlanságra tekintettel megszüntetni az eljárást, mert tudomására jutott, hogy az ügyben érintett pénzügyi szolgáltató már lépett és orvosolta a vitatott helyzetet, ám a kérelmező ennek ellenére formailag nem vonta vissza a kérelmet.)

A fenti adatsor azt mutatja, hogy a formai hiányosságok miatt elutasított kérelmeket nem számítva a PBT az esetek 54 százalékában el tudta érni alapvető célját, azt, hogy mindkét fél számára elfogadható egyezség szülessen. E tekintetben  teljesen mellékes, hogy az adott megállapodás a PBT előtt vagy azon kívül jött-e létre.

A PBT 46 esetben kért az érintett üggyel kapcsolatban a döntéshez szükséges további tájékoztatást. A testület összesen 65 esetben adott ki ajánlást az adott ügy rendezésének érdekében. Ezekben az esetekben persze kérdéses a teljesülés, ám egy PBT-határozattal a zsebében az ügyfél alighanem 100 százalékos biztonsággal indulhat igazáért a bíróságra, arról nem is beszélve, hogy a PBT ajánlásának el nem fogadása az adott intézmény PSZÁF előtti helyzetét sem javítja. Az összes elbírált ügy esetében mindössze húsz olyat talált a PBT, ahol a pénzügyi intézmény eljárása olyan szinten volt jogsértő, ami az eljárás kötelezéssel történő lezárását tette szükségessé. A 85 valamilyen okból elmarasztaló döntés az összes elbírált beadvány 3,5 százaléka, ami − azon túl, hogy a PBT létjogosultságát igazolja − jól mutatja, hogy a PSZÁF intézkedései nyomán a pénzügyi közvetítő rendszer ma fogyasztóvédelmi szempontból bizonyosan jól szabályozott keretek között működik.