Ahogy az előző években, idén is a főképp a kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódik a NAV. Újdonságként viszont megjelenik az is, hogy az ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, a szépészeti szektorra, a vendéglátóhelyekre és a személyszállító szolgáltatókra is.
Az augusztus végéig tartó razzia során azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók bevételeikről adnak-e számlát vagy nyugtát, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.
Hogyan kerülhet célkeresztbe valaki?
Azt, hogy kiket ellenőriznek a revizorok, számtalan dologtól függ - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére Linczmayer Szilvia, a szervezet adószakmai szóvivője. Mint mondta, hogyha egy orvosra például érkezik 10 közérdekű bejelentés, akkor "azt nem lehet egy vállrándítással elintézni". Az azonban, hogy egy bejelentés után vizsgálódnak a ritkább eset, inkább az a jellemzőbb, hogy az adóhivatal rendszerének segítségével választják ki az ellenőrizendő vállalkozásokat. Amennyiben egyszer valaki már fennakad a rendszeren, úgy nagyobb eséllyel számíthat újabb revizorokra - mondta Linczmayer. Erre sem figyel mindenki: volt egy olyan dinnyeárusító, akihez négyszer mentek ki az ellenőrök, mégis minden alkalommal elmulasztott számlát adni, még úgy is, hogy volt, hogy ugyanazok a revizorok vizsgálták.
A 35 ezer megkeresés java alapból értékelhetetlen, nem lehet vizsgálatot indítani a benne foglalt adatok alapján. Általánosságban kijelenthető, hogy a közérdekű bejelentésnek konkrétumokat kell tartalmaznia, nem elég, ha csak annyi szerepel benne, a szomszéd szerintem adót csal. A beérkezett bejelentések közül 11 ezret adtak át vizsgálatra, ennyiben volt annyi információ, amelynek nyomán már el lehetett indulni. Ezek közül hétezer vizsgálat fejeződött be. A ténylegesen lefolytatott vizsgálatok több mint fele volt megalapozatlan, egyharmada megalapozott, tíz százaléka pedig részben alapos, illetve meghiúsult.
Előfordult olyan eset is, hogy egy cégvezető saját magát hozta nehéz helyzetbe: Győrben például a helyi adóhivatal postaládájába dobta a szolgáltatást népszerűsítő szórólapját. A NAV-nak pedig több se kellett, leellenőrizték és a próbavásárlás során kiderült, hogy ő sem ad nyugtát. Amikor megkérdezték, hogy vajon egy rosszakarója hívta-e fel rá így a figyelmet, tagadott, elismerte, hogy ő akarta népszerűsíteni a cégét - mondta Linczmayer.
Összezárnak, riadót fújnak
A szóvivő szerint a vállalkozókra kevésbé jellemző, hogy bemártják a vetélytársukat. Természetesen persze ez is előfordul, így volt olyan eset, amikor egy budapesti üzlet ellenőrzése után a revizorok átmentek a szomszédos helyiségbe, ahol úgyszintén találtak jogsértéseket - mindezt úgy, hogy később kiderült, ő volt a feljelentő.
Az azonban sokkal jellemzőbb, hogy védik egymást az érintettek - mondta az adószakmai szóvivő. A tavalyi ellenőrzések során például előfordult, hogy egy kisebb településen a szállásadók eleinte együttműködőek voltak, ám a vizsgálódások hírére délutánra már egy kiadó szobát sem találtak a revizorok. Hasonló a helyzet a taxisok körében, vagy a kisebb fesztiválokon is - véli Linczmayer, majd hozzátette, hogy ez utóbbiaknál vagy egyszerre végzik az összes vizsgálatot, vagy egy nap csak egyet, mivel olyan gyorsan elterjed a NAV embereinek a híre, hogy utána már "nem valós állapotokat" találnának.
A fesztiválokkal, rendezvényekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a szóvivő, hogy nem ad hoc jelleggel ellenőriznek, hanem előzetes felmérést készítenek, mely során megnézik az kiállítók adózási előéletét, így a helyszínen már pontosan tudják, hogy kiket ellenőriznek. Persze, ha valami nagyon gyanúsat látnak, akkor azt vizsgálják, ám ez esetben az előbb említett okok miatt valószínűleg már nincs esély az eredetileg kiszemelt vállalkozások ellenőrzésére. A riadólánc egyébként a piacokon is működik, van ahol egész kifejlett formában, hiszen a hangosbemondó figyelmezteti az érintetteket. Vannak olyan mondatok, amik ha elhangzanak, akkor az eladók tudják, hogy vigyázniuk kell - mondta Linczmayer.
Külföldinek kinéző ellenőrök, késő este
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy munkaidőben sokkal nagyobb a nyugtaadási fegyelem, hiszen a legtöbben ekkor számítanak a revizorokra, így ha hat óra után, vagy éjszaka mennek ki, akkor legalább kétszeres a csalások száma. Bár a sajtó által általában előre közlik, hogy kik számíthatnak ellenőrzésekre, ne lepődjön meg senki sem, ha az esetleg külföldinek kinéző fiatal párról kiderül, hogy revizor.
Volt olyan esetünk, hogy egy építkezést ellenőriztünk, melynek vezetője fel volt háborodva, mondván nekünk éppen a Sziget-fesztiválon kellene lennünk - fogalmazott Linczmayer. Utóbbi eseménnyel egyébként évek óta nincs gond, tavaly például egyetlen egy szabálysértést sem találtak, 2011-ben is csak egy kisebbet, amikor egy határidőn csúszott el valaki. Más a helyzet a kisebb fesztiválokon, rendezvényeken, ahol jellemzően több a szabálytalanság, a tavalyi nyári ellenőrzéssorozat során például a 13 ezer vizsgálat 28 százalékában találkoztak jogsértéssel.