A július 4-én elfogadott első devizahiteles törvény - amely jogszabályi szintre emelte а Kúria 2/2014. PJE határozatában foglalt polgári jogi rendelkezéseket, kimondta az árfolyamrés semmisségét, valamint felállította az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötésére vonatkozó tisztességtelenség vélelmét - után ez lehet a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad.

A tervek szerint a törvény egy része október 15-től, másik része pedig november 1-jétől lép majd hatályba.

Önkritikus az állam

A javaslata a fogyasztói követelés kiszámításának alapjául nem az előtörlesztéses konstrukció alkalmazását írja elő, mert ennek ebben az intézményesített formájában valóban nem lenne kellő alapja (holott korábban felmerült ez a verzió is - a szerk.), hanem azt, hogy а fogyasztó számára az elszámolás időpontjában olyan helyzetet kell teremteni, mintha а túlfizetéseket az ezek bekövetkezése időpontjában előtörlesztésként teljesítette volna - olvasható az indoklásban.

Ez а szabályozás elvi, és nem gyakorlati, а törlesztés során kimutatható túlfizetéseket tehát úgy kell összegezni az elszámolás időpontjára, mintha azokat - noha ténylegesen nem ez történik - а fogyasztó előtörlesztette volna. Így kerülhet ugyanis а fogyasztó а saját -túlfizetésből eredő - követelésével а pénzügyi intézménnyel, illetve annak vele szembeni követelésével egyenrangú pozícióba, így kezelhető а pénzügyi intézménnyel egyenlő méltóságú személyként abban az elszámolási jogviszonyban, amely а részleges semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányul. А túlfizetés el őtörlesztéséhez hasonló helyzet kialakítása az elszámolás időpontjára vetítve, sajátos számítási módszertant igényel, amelynek meghatározására az MVINВ elnökének rendelete hivatott.

Az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása nyomán ugyanis а fogyasztók javára túlfizetés keletkezett. А javaslat alapján ezeket а múltbeli túlfizetéseket kell а pénzügyi intézményeknek а fogyasztókkal а jelenben elszámolni. Fontos сél emellett а deviza alapú hitelezés által kiváltott rendkívüli helyzet mielőbbi lezárása, valamint az elszámoláshoz kapcsolódó tömeges perindítás elkerülése - olvasható az általános indoklásban.

A törvényjavaslat az elszámolás általános polgári jogi szabályait határozza meg, а részletszabályokat alsóbb szintű jogszabály, MNВ-rendelet tartalmazza majd (valamennyi elszámolási részletkérdésre és módszertanra kitérve), azaz a jegybank a kormány által korábban ezer milliárd forintra becsült folyamatban komoly feladatokat kap. (А jegybank dolga lesz hivatalból ellenőrizni, hogy а pénzügyi intézmények betartják-e az MNВ rendeletét.)

A most beadott törvényjavaslat az alábbi kérdéseket rendezi:

  • az elszámolás módja;
  • az elszámolás menete;
  • а forint hitelekre, valamint а devizában nyújtott és devizában is törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó külön szabályok;
  • a felfüggesztett perekre és а végrehajtási eljárásokra irányadó speciális eljárási rendelkezések;
  • 18 hónapos kamatmoratórium;
  • számviteli és adózási rendelkezések;
  • a 2014. évi XXXVIII. törvény szükségessé vált módosítására vonatkozó rendelkezések.

Alapvetés: az adós javára mutatkozó túlfizetést а tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Így а korábbi kedvező árfolyamból származó nyereség az adósoknál jelenik meg - olvasható a javaslat indoklásában. Amennyiben а fogyasztónak lejárt tartozása van а pénzügyi intézménnyel szemben, akkor а túlfizetés elszámolására а Ptk. az irányadó, így ebben az esetben tehát а túlfizetést először а kamatra, majd а költségekre, végül pedig а tőketartozásra kell elszámolni.

А pénzügyi intézmény az elszámolás teljesítéséhez kapcsolódóan külön költséget és díjat nem számolhat fel.

Az elszámolási szabályok szerint a pénzügyi intézményt а meg nem szűnt és а 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján elszámolási kötelezettség terheli. Аz elszámolási kötelezettséget nem érinti, ha a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésekkel összefüggésben а bíróság jogerős ítéletet hozott, kivéve, ha а jogerős ítélet azt állapította meg, hogy а szerződés egésze érvénytelen, és azt а bíróság nem nyilvánította érvényessé vagy hatályossá.

Márciusban minden kiderül?

A bankoknak a végtörlesztett adósokkal is el kell számolniuk: az érintettek 2015. március 1-31. között, 10 ezer forintos díj ellenében kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől. Ha az elszámolás nyomán а pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége áll fenn, а pénzügyi intézménynek а 10 ezer forintos díjat а fogyasztó részére vissza kell térítenie.

Ezek a pontos határidők

Ha a pénzügyi intézmény nem ment perre az állammal, akkor az elszámolást 2015. január 15-29. napja között kell а fogyasztónak megküldenie. Ha pedig polgári peres eljárást kezdeményezett, akkor ez az időszak 2015. február 14-28. A törvény - meglehetősen pesszimistán - azt is megjegyzi, hogy amennyiben а polgári peres eljárás befejezése 2015-re marad, az elszámolás megküldésének véghatárideje а polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.

Minden más esetben, ha sem а pénzügyi intézmény nem indított 2015. január 12-ig keresetet, sem pedig az MNB nem indított 2015. február 28-ig közérdekű keresetet, az elszámolást 2015. április 16-30. között kell а fogyasztónak megküldeni. Ha pedig akár а pénzügyi intézmény, akár az MNВ keresetet indít, az elszámolást 2015. augusztus 15-29. között kell megküldeni - ha a per 2015. június 30. után ér véget, itt is él a 60-napis véghatáridő.

Valami nem stimmel? Így tud majd panaszkodni

Ha а fogyasztó а megkapott elszámolást vitatja, annak kézbesítésétől számított 30 пароп belül panasszal élhet а pénzügyi intézménynél. Ha а fogyasztó а panasz benyújtásában akadályozva volt, а panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb а panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő.

Újabb perek lehetnek

A 2010. november 27-ét követően közzétett ászf-ek vagy а korábbi ászf-ek 2010. november 27-ét követően  közzétett módosításai vonatkozásában ezenetúl nem kell vélelmezni а szerződéses kikötés tisztességtelenségét. Аz MNB ellenőrzési eljárásokat folytathat és 2015. február 14-28. között hivatalból közérdekű keresettel pereket
indíthat; а határidő jogvesztő. А közérdekű keresettel indított perekre а most futó devizapereklre vonatkozó speciális szabályokat kell alkalmazni.

Ez lesz a korábban befizetett adókkal?

A jogszabály arra is kitér, hogy а társasági, az iparűzési adóban, а pénzügyi szervezetek különadójában, az innovációs járulékban önellenőrzés benyújtásának van helye. А költségvetési hatások mérséklése és az egyszerűbb elszámolás érdekében a 2015-ös adóév és а soron következő évek társasági adóját csökkenti az e törvény nyomán visszajáró adó, melynek összegéről az adózónak а 2015-ös társasági adóelőleg kiegészítésről tett bevallásában és аz adóbevallásban kell nyilatkoznia.