Országszerte ismét lendületet kaphatnak a biogáz-beruházások, a következő két-három évben hazai és külföldi cégek több mint 30 új, döntően mezőgazdasági mellékterméket hasznosító üzem építését tervezik. Több beruházó akkor is megvalósítaná programját, ha ehhez semmilyen támogatást nem kap. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a folyamatosan növekvő árak miatt az olcsóbb energiára helyben is egyre nagyobb az igény, a fejlesztések pedig újabb munkahelyeket teremtenek.

A Magyar Biogáz Egyesület adatai szerint jelenleg mintegy 20, kizárólag mezőgazdasági alapanyagot felhasználó üzem működik az országban, az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy jó néhány tervezett beruházás nem valósult meg, de arra is van példa, hogy a program a vártnál jóval lassabban halad. Az ország máig egyik legnagyobb, 1,7 megawatt teljesítményű biogázüzemét 2007-ben építette Pálhalmán az Agrospeciál Kft. Itt évente mintegy 90 ezer tonna szerves trágyából, valamint növényi hulladékból állítanak elő áramot. Kecskeméten május végén avatták fel azt a Norvég Alap 340 millió forint értékű támogatásával felépült biogázüzemet, amely a térség mezőgazdasági, valamint konzerv- és élelmiszer-ipari melléktermékeinek feldolgozásával állít elő villamos- és hőenergiát.

Az Agrowatt Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft., mintegy 900 millió forintos beruházása elsősorban a gazdasági válság miatt két évet csúszott. Az Aufwind Neue Energien GmbH magyar cége, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. tavaly nyáron kezdett hozzá a mintegy 3,9 milliárd forintos szarvasi biogázüzem felépítéséhez, amely a tervek szerint évi 12,8 millió köbméter gázt állít majd elő. A programba bekapcsolódott a helyi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is, amely egyrészt alapanyaggal látja el az új üzemet, másrészt pedig a cég telephelyén épül fel az a kis erőmű, amely nemcsak a fűtésről, melegvíz-ellátásról, hanem a technológiához szükséges gőzről is gondoskodik majd.

A Benelux államokban már több hasonló létesítményt működtető holland Kurstjens B.V., illetve annak magyar érdekeltsége, a BIO-E Kft. öt évvel ezelőtt kezdett hozzá a Somogy megyei Várdán lévő biogázüzem felépítéséhez. A több mint 2,5 milliárd forintos beruházás megvalósításához már a szükséges hatósági engedélyeket is a tervezettnél jóval lassabban tudták beszerezni, az építkezéshez, illetve a munkahelyteremtéshez ráadásul sem központi, sem uniós támogatást nem kaptak. Ennek ellenére, a parlagfű megsemmisítésére is alkalmas üzem rajtra kész. A megtermelt energia jelentős részét saját kertészetében hasznosítja majd a holland cég. Június végén kezdődött el az EDF-Démász Zrt. többségi tulajdonában lévő Zöldforrás Energia Kft. 1,3 milliárd forintos beruházása, amelynek során egy 7,4 gigawattóra villamos és 7,4 gigawattóra hőenergia előállítására képes biogázerőművet épít Szegeden a társaság. A program megvalósítását 625 millió forint uniós támogatás segíti. Az erőmű fűtésére évente mintegy 17 ezer tonna silókukoricát, valamint 19 ezer tonna híg trágyát használnak majd fel. A beruházás várhatóan már az év végére elkészül.

 

A Vas megyei Vép határában mintegy 14 milliárd forintból építene 15 megawattos biogázerőművet az osztrák tulajdonú BNRG Kft. A tervek szerint az üzem nemcsak áramot termelne, hanem biodízel előállítására is alkalmas lenne. A cég az erőmű építéséhez már megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Csornán a helyi Vill-Korr Kft. vágott bele egy 800 kilowatt teljesítményű üzem építésébe. A mintegy 850 millió forintba kerülő létesítményben fűtőanyagként elsősorban csicsóka- és fűszilázst, szennyvíziszapot, valamint a térség éttermeiben és konyháiban keletkező ételmaradékot, illetve zöldhulladékot használnának. A társaság korábban úgy nyilatkozott, saját erőből is megvalósítja a programot.