- Több mint harmincezerre tartja a brüsszeli lobbisták táborát a Corporate Europe Observatory. - míg az uniós alkalmazottak száma ennél alig több, bő negyvenezer fő. Ilyen jelentős üzlet lenne a "lobbibiznisz"?

- Amikor 12 évvel ezelőtt munkához láttam Brüsszelben az MFB Zrt. képviselőjeként, akkor még csak 15 ezerre becsülték az ott dolgozó lobbisták számát. Időközben persze gyarapodott az EU tagállamainak száma, de még így is meglepő, milyen sokan élnek ebből. Az EU Transparency Register kimutatása szerint 7 ezer szervezetet tartanak nyilván aktív lobbistaként, s ezek 65-70 százaléka működött uniós szinten. A lobbitevékenységben alapvetően tanácsadók, jogi képviselők, szakmai szervezetek vesznek részt, mintegy 60 százalékuk a nagy világcégeknek dolgozik.

Palicskó Csaba

- Hallani, hogy a multicégek eurómilliókat áldoznak évente a brüsszeli bürokraták "megpuhítására". Erről is vannak pontos adatok?

- A lobbizás meglehetősen transzparensen zajlik. Minden lobbistának és minden erre a célra költött eurónak "nyoma" van. Minden lobbistát regisztrálnak. A legnagyobb érdekérvényesítő munka a sok milliárd eurós uniós pályázati pénzekhez kapcsolódik. A Horizon 2020 keretében például 80 milliárd eurót osztanak szét kutatási és innovációs célokra 2020-ig.

A brüsszeli lobbizás horizontján azonban nem csak a tagországok állnak. Független tanácsadóként több cégnek is dolgozom Ezek közül az egyik  ukrajnai mezőgazdasági vállalkozásnak is lobbizik. Az EIB-nek (European Investment Bank) ugyanis  2014-16 között hárommilliárd eurós keretösszeg áll rendelkezésre ukrajnai célokra, s ebből jó célokra és pályázattal lehet tőkéhez jutni. De nem csak európai országok és cégek pályázhatnak uniós forrásokra. Szudáni projektek részfinanszírozása is megvalósítható abból a 30 millió eurós keretből, amelyet az ország felzárkóztatására, így például az ottani egészségügy, oktatás fejlesztésére különítettek el a brüsszeli büdzsében.

A legtöbb szervezet és cég a belgáknak dolgozik Brüsszelben, szám szerint 1904. A lobbyfacts.eu szerint őket a németek követik 1076 lobbiszervezettel, majd a britek 988-cal. Az egykori szocialista országok közül Lengyelország 133, a románok 90, a csehek 73 érdek képviseleti szervezettel rendelkeznek, míg mi, magyarok 69-cel.

A multinacionális cégek közül a legtöbbet, évi csaknem 5 millió eurót az amerikai olajcég, az Exxon költi lobbi célokra. Alig kevesebbet áldoz erre a Microsoft és a Shell.

- Egy kimutatás szerint a magyar "lobbierő" nem túlzottan acélos, még a többi volt szocialista országgal összevetve sem. Miben látja ennek okát?

- Valóban úgy tűnik, mintha alulbecsülnék ennek jelentőségét nálunk. A lengyel, román, de még a horvát érdekek mentén dolgozó lobbisták és szervezetek száma is jóval meghaladja a magyarokét. Van képviselete Brüsszelben az MFB Zrt.-nek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Magar Turizmus Zrt.-nek, de úgy tűnik, hogy a magyar privát cégeknek ez drága mulatság.

- Mennyiből lehet üzemeltetni egy brüsszeli képviseletet?

- Az említett képviseletek is csak egy-egy főt alkalmaznak, így takarékosan tudnak működni. Az irodabérlés havi minimum 1000-1200 euróba kerül, így a havi teljes kiadás a fenntartási kiadásokkal, munkabérrel együtt sem haladja meg a 8-10 ezer eurót. Ennyit pedig, akár egy magyar, regionális szerepre törő cég is megengedhetne magának.

- Biztos úgy gondolják, hogy a magyar brüsszeli képviseleten keresztül is tudják érvényesíteni céljaikat, kár erre külön pénzt kiadni.

- Ez azonban nem így van. Brüsszeli uniós szinten is jelen kell lenni, itt dőlnek el ugyanis a nagy projektek, itt hozzák meg a fejlesztési döntéseket és határozzák meg a szabályokat. Ráadásul a környező országokba irányuló fejlesztési projektekhez is itt lehet gyorsan és eredményesen csatlakozni. Meggyőződésem, hogy a nagy magyar cégek - OTP Nyrt., MVM Zrt., Richter Gedeon Nyrt. - is sokkal több szerb, montenegrói projektben tudna részt venni, ha lenne itt egy lobbistájuk

- Az Ön által említett cégek közvetetten jelen vannak Brüsszelben, például az aktív szakmai szerveteken keresztül. Ez költséghatékonyabb megoldás, nem?

- Ebben sem vagyok biztos. A direkt kapcsolatfelvétel, a közvetlen jelenlét euróban is sokkal többet jelentene, mint a lobbistára kiadott pár tízmillió forint. Brüsszelben ugyanis mindig történik valami: minden napra jut egy-egy szakmai konferencia, találkozó, amelyekre persze ide lehet repülni Budapestről, de ez mégsem ugyanaz, mintha valaki része az itteni életnek. Ráadásul nem csak hosszú távú előnyöket rejt az itteni képviselet.

A lengyelek például országuk régióival is jelen vannak, és így be tudnak kapcsolódni olyan, határokon átívelő projektekbe, amelyeket az EU egyre jobban preferál. Korábban néhány magyarországi régió is működtetett képviseletet itt, ám ezeket már bezárták.

- Nem arról van szó, hogy a kirendeltséget egyfajta kádertemetőnek tekintik? Azt küldik oda, aki otthon "útban van" vagy jutalomképpen.

- Ez a felfogás vagy inkább beidegződés sajnos még most is érezhető. Inkább arról lehet szó, hogy lebecsülik az így elérhető előnyöket. Alulértékelik a személyes kapcsolatok jelentőségét is, márpedig sokszor ez segíthet a meglehetősen merev szabályozások feloldásában is.

- Vegyük a magyar agrárlobbi esetét. Az elmúlt tíz évben láthattuk, hogy alig volt - a tejkvótától a méztermelésig - olyan szabályozás, amely számunkra előnyös lett volna. Segített volna a hatékony lobbizás?

- Meggyőződésem, hogy igen. A baromfiszektornak ugyan van egy képviselője Brüsszelben, de a sertés- vagy a tejágazatnak már nincs. Ha például harminc méhész ide jön tüntetni a kínai méz behozatal ellen, az jó vágókép a televíziós híradókban, de nem sokat ér. Ha viszont itt "állomásozna" egy képviselőjük - akár félállásban is -, akkor lehetősége lenne az előkészületben levő javaslatokat is megismerni és véleményt mondani a részletekről. Az előkészítő fázisban lehet leghatékonyabban lobbizni egy ágazat vagy ország érdekei ügyében. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az itteni hivatalnokok nyitottak a szakértők észrevételeire és örömmel veszik az adott területen dolgozók tapasztalatait. Ehhez azonban benne kell lenni az unió napi vérkeringésében.