A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A válság elleni intézkedések között nem szerepel a fizetések és a nyugdíjak csökkentése − közölte Mladjan Dinkics szerb gazdasági és pénzügyminiszter (képünkön), majd azonnal meg is cáfolta saját kijelentését. A mentesség ugyanis a tanárokra, az egészségügyiekre, a rendőrökre és a katonákra vonatkozik, de a "legnagyobb terhet kell viselniük" az államigazgatásban és az állami vállalatoknál − különösen a veszteségeseknél − dolgozóknak. Dinkics szerint ennek az az oka, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet, amelyben ezek fizetése 20 százalékkal magasabb, mint a magánszektorban dolgozóké. Mint a Tanjug beszámolt róla, a miniszter közölte, hogy már benyújtották az állami szektorra vonatkozó szerkezeti reformok tervezetét azokkal az intézkedésekkel együtt, amelyek célja a GDP 4,6 százaléka alatt tartani a költségvetés idei hiányát. Ezt a célt a viszonylag alacsony keresetűek védelme mellett a felesleges és improduktív állami kiadások csökkentésével és a gazdaság fellendítésével, a bruttó hazai termék növelését célzó beruházásokkal akarják elérni. Kifejezésre juttatta reményét, hogy e tervekhez elnyerik a közvélemény és a szakszervezetek támogatását. A vonatkozó törvényjavaslatokat e hónap végén viszik a parlament elé.

Dinkics hangsúlyozta, hogy Szerbiát nem fenyegeti államcsőd veszélye, de helyettese, Alekszandar Vucsics kevésbé optimistán nyilatkozott. A B92 belgrádi rádió-tévének elmondta, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabb annál, mint amilyennek látszik, sőt annál is, mint amilyennek az ellenzék beállítja, mert az elmúlt évtizedek számláit most kell megfizetni. Az ország 400 vezető vállalata közül három sincs, amely ne volna túlságosan eladósodva, és a költségvetési bevételek 80 százalékát mindössze nyolc cég biztosítja. Eközben a legnagyobb munkaadók közé kerültek a helyi közigazgatási szervek. A változások elengedhetetlenek, de gondos előkészítést igényelnek, konzultálva az érdekeltekkel, a hazai és külföldi szakértőkkel a legjobb megoldások megtalálása érdekében. Szerinte ez valóban késleltetheti a döntéshozatalt, de mivel ahhoz már 2006 is késő lett volna, a gyorsaságnál most fontosabb a helyes út megtalálása. Az már biztos, hogy szükség lesz a veszteséges állami vállalatok szerkezetátalakítására és a közigazgatás reformjára s az állami kiadások jelentős áldozatokat követelő csökkentésére. Az államigazgatásban jelenleg 69 900 ember dolgozik, ebből 41 500 a helyi közigazgatásban. Ezek a számok nem tartalmazzák a fegyveres erőknél, valamint az állami szolgáltató cégeknél és vállalatoknál dolgozókat.

A belgrádi rádió kommentárja szerint az állami tulajdonú vállalatok jelentős közvetlen és közvetett állami támogatásban részesülnek, mint például a kormányzati hitelgarancia, az adófizetés elhanyagolásának tolerálása és az energiaadósság halmozásának eltűrése. Mindez növeli a költségeket és csökkenti az államkassza bevételét. A legfrissebb adatok szerint Szerbiában jelenleg 171 vállalatnál van folyamatban a szerkezeti átalakítás, ami az ott dolgozó mintegy 60 ezer munkavállaló közel egyharmadának sorsát érinti, ezenkívül mintegy 1300 cég áll állami ellenőrzés alatt. Mindezek a problémák az államra nehezednek, mert ezek a vállalatok évente mintegy 700 millió euró veszteséget termelnek. Ez elengedhetetlenné teszi a szektor reformját. A szerb rádiónak nyilatkozva Ivan Nikolics, a belgrádi közgazdasági egyetem munkatársa hangsúlyozta, hogy az életszínvonal védelmében az állam már jó ideje igyekszik az inflációs mozgás keretében tartani a béreket. A probléma az, hogy a szerb gazdaság legnagyobbrészt a belföldi kereslettől függ. Ezért ha a bérek csökkenése miatt csökken a kereslet is, az rövid távon pozitív hatással van a költségvetésre, egyúttal azonban lelassítja a gazdaságot. Jelentős gazdasági növekedéshez külföldi befektetések kellenek, mivel a helyi gazdálkodók, ahogyan az állam is, túl sok adósságot halmoztak fel. A szerb jegybank adatai szerint az év első négy hónapjában a közvetlen külföldi befektetések nettó összege mindössze 155 millió euró volt.