Péntek reggel hat órakor beszüntette működését a Malév, törölve valamennyi járatát, miután a Tel Aviv-i reptéren már nem akarták kiszolgálni a Malév-gépét csak tetemes összeg fejében. A cég vezetősége hirtelen vészhelyzetnek nevezte a helyzetet, így a rendkívüli igazgatósági ülésen az azonnali leállás mellett döntöttek.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) az érvényben lévő szabályoknak megfelelően felfüggesztette a Malévot valamennyi banki elszámolási rendszerből. A magyar légitársaság leállásával a cég áruszállító üzletága is megszűnt és a lízing cég is hazarendelte a Malév gépeket. Az az első két lízingelt Malév Boeing 737-es nem sokkal este 7 óra előtt indult el a Liszt Ferenc repülőtérről az írországi Shannonba, az International Lease Finance Corporation (ILFC) központjába.
Felszámolás, új nemzeti légitársaság?
Orbán Viktor a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken kijelentette: nem lehetetlen a légitársaság újraindulása, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők. A kormányfő a Malév-leállással kapcsolatban azt is megjegyezte: a "ménkű" akkor csapott be, amikor az EU úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium délutáni sajtótájékoztatóján Völner Pál államtitkár bejelentette, hogy a tárcánál válságstábot állítottak fel a Malév helyzete miatt, amely minden bizonnyal a felszámolás sorsára jut. Az államtitkár arról beszélt, hogy zöldmezős beruházásban jöhetne létre egy új nemzeti légitársaság, és az sem kizárt, hogy ebben szerepe lehetne az államnak.
Az államtitkár utalt arra is, hogy a következő három napban utazók költségére fedezetet jelent az a két milliárd forint, amit az állam erre korábban elkülönített. Erről este meg is jelent a miniszteri rendelet, ami azonnal hatályba is lépett.
A vállalat azonban nem sokkal a miniszterelnöki nyilatkozat után csoportos létszámleépítést jelentett be, aminek fényében az újraindulás is erőteljesen megkérdőjeleződik. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a leányvállalatok tovább üzemelnek.
Az utasok türelmesek voltak
Az utasok egy darabig semmit sem tudtak az egészről. A Budapest Airportot már hajnali ötkor tájékoztatta a Malév, hogy leállítja a járatait, az ügyfélszolgálatnak azonban nem szólt senki, így még péntek hajnalban is arról tájékoztatták az egyik utast, hogy "a jegye miatt aggódnia felesleges, (...) szinte biztos, hogy el fog tudni utazni és vissza is fog tudni jönni vele, (...) a légitársaság ma nincs rosszabb helyzetben, mint volt egy hete, vagy egy hónapja". Mindezek ellenére az utasok nyugodtan és türelmesen viselték a járattörléseket és az ezekhez fűződő kellemetlenségeket. A türelmet pénteken este a Budapest Airport közleményben köszönte meg mind az utasoknak, mind a légitársaságoknak, amelyek segítségület ajánlották fel a Malév utasok célhoz juttatásában. A légitársaságok mellett a Volánbusz, az Orangeways és a MÁV is beszállt az utasok szállításába.
A storno-biztosítás kártérítéséről valamint a külföldön rekedt utasok betegség és balesetbiztosítási fedezetéről bővebben itt olvashat.
Megúszható az uniós kötelezettség teljesítése?
Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szakértője az MTI kérdésére pénteken azt mondta, hogy az Európai Bizottság gyakorlata alapján nagy valószínűséggel a bizottság elfogadja a Malév jelenlegi helyzetét, és eltekint attól, hogy a magyar állam visszafizettesse a légitársasággal, illetve a légitársaság visszafizesse a tiltott állami támogatást, ami a tájékoztatás szerint 70-100 milliárd forint körül lenne. Véleményét arra alapozta, hogy a tevékenység beszüntetésével a tiltott állami támogatásban részesített piaci szereplő kikerült a piacról, így a bizottság úgy ítélheti meg, hogy helyreállt a piaci verseny.
A Bizottság sajnálja
Helen Kearns, az Európai Bizottság szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy a társaság nem talált hatékony és életképes megoldást arra, hogy versenyképes maradjon a piacon, de azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság továbbra is érvényesíteni fogja a verseny tisztaságát segíteni hivatott politikáját az állami támogatásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy az Európai Bizottság az illetékességi körébe tartozó minden segítséget megad a magyar hatóságoknak, hogy kezelni tudják a Malév leállása után kialakult helyzetet.
Ez a lehető legrosszabb megoldás volt?
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Déri Tamás a Malév egyik volt vezérigazgatója a csődhelyzetre való felkészülést hiányolta. Mindkettőjük szerint el lehetett volna ezt a helyzetet kerülni. Oszkó szerint a Malév akár már holnap újra kezdhette volna egy új cégben a működését. Aszódi Ilona csődjogász szerint pedig a helyes megoldás az időben felismert csődvédelem lett volna. Az, hogy nem működik tovább a cég, a lehető legrosszabb megoldás.
Ráadásul a Malév-vég akár a magyar államot is nehéz helyzetbe hozhatja a Budapest Aiporton és a HungaroControlon keresztül, amivel újabb több száz milliárd forintos kockázat jelent meg a költségvetés körül.
A Malév leállásával és csődjével kapcsolatban bővebben itt olvashat.