A tavaly forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas deviza alapú jelzáloghitel-szerződéseknél a forintosítási törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint a (volt) árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától (azaz a forintosítás utántól) nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. E korlát - a kamatváltozás vagy kombinált hitel hatásait nem számítva - az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől 60 hónapig érvényes - írta a jegybank.

Az árfolyamgát-törvény szabályai alapján az árfolyamgátba belépett fogyasztóknak a belépést követő 60. hónap végét követően meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek - törvény szerint szabályozott - növekedését vonja magával. Az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél is összességében csökkent a fennálló tartozás, továbbá a kamatmérték a tisztességes kamatszintre csökkent. Az elszámolás pozitív hatását jól mutatja, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlák 92 százaléka megszűnt.

Ugyanakkor a forintosítás velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/svájci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek természetszerű emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot, azaz a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg - az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig - a 2015. januárban fizetett, 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészlet mértékét.

A törlesztési korlátra tekintettel, az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbségéből eredően törlesztési különbözet keletkezik, amelyet a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) nyilvántartanak. Az így keletkező különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak. A havi törlesztés mértékét az árfolyamgát lejártát követően az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legföljebb 15 százalékkal növelhetik majd meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt meg is növelhetik az adós (vagy legfiatalabb adóstársa) 75. életévének betöltéséig.

Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként ugyanazon hitel kapcsán. Az MNB ezért már a forintosításkor fogyasztói tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra a törvényi lehetőségre, hogy az érintett adósok - ha anyagilag megtehetik - a 60 hónapos periódus alatt kezdeményezzék pénzügyi intézményüknél szerződésük módosítását, és vállalják magasabb törlesztőrészlet fizetését.

Bár e lépés a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár (törvény adta kedvezmény viszont, hogy a módosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni, tehát ennek nincs költsége), cserébe az árfolyamgát hatvanadik hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát. Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban - a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek is köszönhetően - a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitel-szerződéseik kamatai, s így törlesztésük is.

Az MNB Fogyasztóvédelmi honlapján részletes tájékoztatót tett közzé, amelyen keresztül tájékozódhatnak az érintett (volt) árfolyamgátas fogyasztók a magasabb törlesztőrészlet vállalásának, illetve a hitel előtörlesztésének lehetőségéről.