A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Az év első öt hónapjában 7,5 százalékkal bővült az építőipari termelés, ráadásul májusban mindkét építményfőcsoportban növekedést regisztrált a KSH. A hírt többen trendfordulóként értelmezték. Az optimizmus ugyanakkor kissé korai, érdemes az építőanyag-ipar I−V. havi teljesítményére is rápillantani − hívta fel a figyelmet Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Az anyagipar belföldi értékesítése ugyanezen időszak alatt 12,4 százalékkal csökkent, az összes forgalomban pedig 5,3 százalékos csökkenést regisztrált a KSH − ami némi anomáliát sejtet. Az építőipar és az építőanyag-ipar hosszabb távon eddig természetszerűleg párhuzamosan mozgott. Időbeli eltolódás, kisebb különbség előfordulhat, ám jelen esetben éles, ellentétes irányú mozgásról van szó. Az építőipari trendforduló pedig Petz szerint az építőanyag-ipari számok növekedése nélkül aligha képzelhető el.
Kétféle okkal oldja az anomáliát Vidor Győző, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) elnöke. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, egyfelől új építések híján a magasépítés nagy részét felújítások teszik ki, ez pedig sokkal kevésbé építőanyag-igényes tevékenység, falazóanyagok, tető- és más szerkezetépítő anyagok nem, vagy csak nagyon kis mértékben szükségesek hozzá. A mélyépítés szintén nem alkalmaz tömegesen építőipari anyagokat, sok földmunkával jár, s zömmel bányatermékeket, homokot, sódert, illetve az útépítés technológiájától függő mennyiségű cementet igényel. Persze Vidor is ellentétet vél felfedezni, hiszen a cementforgalom drámaian, csaknem 25 százalékkal zuhant az év első öt hónapjában, miután a magasépítéshez, szerkezetépítéshez kapcsolódó megrendelők hiányoznak a palettáról. Az útépítésnél pedig technológia kérdése a cementfelhasználás igénye.
Vidor szerint a regisztrált anyagfelhasználás csökkenésének másik oka a feketegazdaságban keresendő, mint mondja, ma már csaknem az összes építőanyag-fajta számla nélkül is forog, a legkisebb lakásfelújításoknál éppúgy, mint a nagy, állami beruházásoknál. A MÉASZ-elnök becslése szerint a teljes építőipari ágazat teljesítményének több mint kétharmada, jó 70 százaléka a feketegazdaságban realizálódik, és még így is 4 százalék körüli az ágazat hozzájárulása a GDP-hez − hangsúlyozta. Vidor a számlanélküliséget tartja az ágazat rákfenéjének, ami szerinte − mint azt a szövetség már több javaslatcsomagban meg is fogalmazta − egy áfa-visszatérítéssel kombinált, számlához kötött támogatási rendszerrel könnyen orvosolható, ráadásul uniós forrás is elérhető lenne erre a 2014−2020 közötti időszakban.