A miniszter szerint az idén a magyar gazdaság szempontjából trendforduló következett be, megindult a növekedés. Úgy vélte: ha a kormányváltás körüli időszakot vetjük össze a maival, "ég és föld a különbség", hiszen ma csökken az államadósság és az infláció, miközben növekszik a foglalkoztatottság.

Az ellenzéki politikus ezzel szemben úgy látja: jelenleg nincs jelentősnek nevezhető érdemi gazdasági növekedés, a befektetők bizalma továbbra sem erősödött meg Magyarország iránt, a foglalkoztatottságot pedig nem közmunkával, hanem az oktatás, a szakképzés erősítésével, egy tudásalapú gazdaság megteremtésével kellene növelni. Kijelentette: az előző szocialista kormányzat sokkal jobb állapotban adta át az országot, mint ahogyan azt most megpróbálják beállítani, a Bajnai-kormány utolsó hat hónapjában a válság évei ellenére már növekedés volt tapasztalható. Szavai szerint a jelenlegi kormány az elmúlt három évben komoly lehetőségeket hagyott ki, nem élt a megelőlegezett befektetői bizalommal, ezért elég jelentős növekedési deficitet szedett össze.

Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság alapvető problémája az eladósodottság és az alacsony foglalkoztatottság. Emlékeztetett: a munkanélküliek aránya 2002-ben 5,4 százalék volt, 2010-ben, a kormányváltáskor viszont már 11 százalékon állt a ráta. Az államadósság 2002-ben a GDP 53 százaléka volt, ami 2010-re, a kormányváltás időpontjára 80 százalék fölé emelkedett. Ez az örökölt helyzet határozta meg a kormány lehetőségeit és lépéseit, amelyeknek köszönhetően "elindultunk a konszolidáció irányába" - mondta a miniszter. Kijelentette: 2013-nak már arról kell szólnia, hogy a gazdasági növekedés irányába milyen lépéseket tudunk tenni, 2014-ben pedig "joggal remélhetünk" 1,5 százalékos növekedést. Szólt arról is: ha a beruházási szint alacsony, nem lehet az országot stabil növekedési pályán tartani, ehhez azonban a képzett munkaerőn és alacsony bérköltségen kívül hitelezésre is szükség van. Ezért próbálták különböző lépésekkel a hitelezést a Magyar Nemzeti Bankon és az Eximbankon keresztül ösztönözni úgy, hogy közben a hitelek kamatai annyira alacsonyan maradjanak, hogy azokat a vállalkozások igénybe is tudják venni - fűzte hozzá.

Az európai uniós támogatások kifizetéséről szólva Varga Mihály elmondta: amíg 2010-ben 820 milliárd forintot fizettek ki, addig ez az összeg 2013-ban eléri majd az 1300 milliárd forintot, ez tovább segítheti a megindult gazdasági növekedést.

Józsa Mihály erre reagálva megjegyezte: az uniós költségvetés hét évre szól, a ciklus elején készülnek a pályázatok, és a ciklus végén nagyobb arányú a kifizetés. Hozzátette: a hitelezés beindítására szerinte is szükség van, enélkül ugyanis a gazdaság "kiszárad, lefagy".

Varga Mihály kitért arra is: a kormány intézkedéseivel nem büntetni kívánta a bankokat, távközlési cégeket, hanem a konszolidáció terheit osztotta el arányosan, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy ma az országban nyugalom van, és a gazdaság fejlődik. Ha majd a gazdaság konszolidációja erősebb lesz, akkor lehet azon gondolkodni, hogyan lehet a terheket csökkenteni a bankszektorban, az energiaszolgáltatóknál - tette hozzá a miniszter.