Íme, a legkeresettebb magyar cégek - ők kapják a milliárdokat

A válság a kockázati- és magántőke piacra is hatással volt, így a legfrissebb részletes adatokat tartalmazó évben, 2011-ben is tartott még a megtorpanás. A válság előtti időszakhoz képest egyrészt csökkent az alapok mérete, másrészt felállításuk is tovább tartott, de például amíg az európai piacon már megindult a tőkegyűjtés ekkor - az új források értéke 80 százalékkal nőtt -, addig Magyarországon és a régióban mindössze a tizedét érte el ennek dinamikája - derül ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adataiból. A térség 2011-ben változatlanul az európai befektetések közel 3 százalékát adta, a magyar kockázati- és magántőke-piac pedig visszanyerte a korábban jellemző második helyét a régióbeli befektetések volumenét tekintve, sőt a kilépések értékét nézve első lett a régióban.

Mindez annak köszönhető, hogy a 2011-es év első felében lezárt néhány nagyobb értékű befektetés nyomán a magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értéke a Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) adatai szerint 2011-ben megháromszorozódott és 195 millió euróra emelkedett. A PEREP Analytics alapján készített kutatás szerint a befektetéshez jutó magyarországi cégek száma pedig több mint a duplájára, 37-re nőtt, ahogy az egy cégre jutó átlagos befektetési érték is 40 százalékkal 5,3 millió euróra emelkedett az előző évhez képest.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Esély a kisebb cégeknek

A magyar piacon 2010 előtt a cégek indulásához, korai fejlődéséhez és növekedéséhez biztosított klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke és darabszáma meglehetősen alacsony volt. Ekkor azonban megjelentek a nyolc új alappal felálló Jeremie programok (hivatalos nevén Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram), aminek következtében jelentősen megnőtt a kis méretű ügyletek száma, ezzel párhuzamosan pedig visszaestek a nagy értű befektetések. Ezek után nem meglepő, hogy 2011-ben a finanszírozott vállalkozások 80 százaléka már az életének korai szakaszában lévő cég volt.

Ezeknek az alapoknak köszönhetően a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 6. lett az európai mezőnyben. A korai fázisú kockázatitőke-befektetések mellett a növekedési tőkét és a kivásárlásokat is magában foglaló európai rangsorban pedig a 14. helyre jött fel a 2010-ben elfoglalt 22. helyről.

A Jeremie programok azóta is tartanak, így az indulás óta eltel eltelt 2,5 évben, 2013 január végéig a 8 Jeremie tőkealap 73 céltársasággal összesen 25,2 milliárd forint értékben kötött befektetési szerződést - közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ahonnan megtudtuk azt is, hogy az eldöntött, de még meg nem valósított befektetések további mintegy 7 milliárd forintot tesznek ki.

A további tőkebefektetések gátja nem a Jeremie vagy a kockázati magántőke források megléte, hanem a transzparensen finanszírozható projektek hiánya - véli Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa. Véleménye szerint nem elég csak egy jó ötlet vagy termék, hanem egy megalapozott és reális - a kockázatokat is figyelembe vevő - üzleti terv is szükséges, hiszen jó projektekre, növekedés előtt álló cégekre ma is találni pénzt vagy befektetőt.

Mely szektoroknak a legnépszerűbbek?

A HVCA által összeállított elemzés szerint a kockázati tőkések által Magyarországon finanszírozott szakágazatok közül 2011-ben a fogyasztási cikkeket gyártó szektor kapta összességében a legnagyobb értékű, közel 100 millió eurós befektetést, tekintve hogy a kivásárlási és növekedési tőkét befektető ügyletekre főként ezen a területen került sor. A befektetők a második legmagasabb összeggel, közel 23 millió euróval a szállítással foglalkozó cégeket finanszírozták. Csak az induló cégeket nézve azonban már más a statisztika, hiszen a korai fázisú befektetések értékének már közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható.

Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati- és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre - a korábbi években is igen népszerű - kommunikációs szakágazatban került sor.

Az NFÜ adatai szerint az elmúlt időszakban az informatikain kívül a biotechnológiai szektor kapta a legtöbb forrást, a portfoliócégek több mint a fele ezekből a szektorokból került ki, de ezeken kívül az olyan hagyományosabb területek, mint például a feldolgozóipar és a kereskedelem is népszerűnek bizonyultak.

Amennyiben a befektetések területi elosztását nézzük, úgy azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. Az NFÜ adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.