A válság a kockázati- és magántőke piacra is hatással volt, így a legfrissebb részletes adatokat tartalmazó évben, 2011-ben is tartott még a megtorpanás. A válság előtti időszakhoz képest egyrészt csökkent az alapok mérete, másrészt felállításuk is tovább tartott, de például amíg az európai piacon már megindult a tőkegyűjtés ekkor - az új források értéke 80 százalékkal nőtt -, addig Magyarországon és a régióban mindössze a tizedét érte el ennek dinamikája - derül ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adataiból. A térség 2011-ben változatlanul az európai befektetések közel 3 százalékát adta, a magyar kockázati- és magántőke-piac pedig visszanyerte a korábban jellemző második helyét a régióbeli befektetések volumenét tekintve, sőt a kilépések értékét nézve első lett a régióban.
Mindez annak köszönhető, hogy a 2011-es év első felében lezárt néhány nagyobb értékű befektetés nyomán a magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értéke a Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) adatai szerint 2011-ben megháromszorozódott és 195 millió euróra emelkedett. A PEREP Analytics alapján készített kutatás szerint a befektetéshez jutó magyarországi cégek száma pedig több mint a duplájára, 37-re nőtt, ahogy az egy cégre jutó átlagos befektetési érték is 40 százalékkal 5,3 millió euróra emelkedett az előző évhez képest.
Befektetés éve | Befektetett tőke értéke (millió euró) | Befektetési ügyletek száma (db) | Átlagos befektetési érték (millió euró) |
2002 | 127 | 29 | 4,4 |
2003 | 117 | 32 | 3,7 |
2004 | 108 | 41 | 2,6 |
2005 | 131 | 26 | 5 |
2006 | 535 | 39 | 13,7 |
2007 | 491 | 26 | 18,9 |
2008 | 477 | 25 | 19 |
2009 | 214 | 12 | 17,8 |
2010 | 65 | 17 | 3,8 |
2011 | 195 | 37 (finanszírozott cégek száma) | 5,3 |
Forrás: 2002-2006: HVCA adatbázis; 2007-2011: PEREP Analytics |
Esély a kisebb cégeknek
A magyar piacon 2010 előtt a cégek indulásához, korai fejlődéséhez és növekedéséhez biztosított klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke és darabszáma meglehetősen alacsony volt. Ekkor azonban megjelentek a nyolc új alappal felálló Jeremie programok (hivatalos nevén Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram), aminek következtében jelentősen megnőtt a kis méretű ügyletek száma, ezzel párhuzamosan pedig visszaestek a nagy értű befektetések. Ezek után nem meglepő, hogy 2011-ben a finanszírozott vállalkozások 80 százaléka már az életének korai szakaszában lévő cég volt.
Ezeknek az alapoknak köszönhetően a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 6. lett az európai mezőnyben. A korai fázisú kockázatitőke-befektetések mellett a növekedési tőkét és a kivásárlásokat is magában foglaló európai rangsorban pedig a 14. helyre jött fel a 2010-ben elfoglalt 22. helyről.
Szakágazat | Befektetési érték (millió euró) | Befektetési érték (%) | Cégek száma (db) | Cégek száma (%) |
Mezőgazdaság | 2,5 | 1,3 | 1 | 2,7 |
Üzleti és ipari termékek | 11,8 | 6,1 | 5 | 13,5 |
Üzleti és ipari termékek szolgáltatás | 3,8 | 2 | 2 | 5,4 |
Vegyipar | 0 | 0 | 0 | 0 |
Kommunikáció | 8,7 | 4,5 | 6 | 16,2 |
Számítógép és fogyasztói elektronika | 20,4 | 10,5 | 10 | 27 |
Építőipar | 0 | 0 | 0 | 0 |
Fogyasztásicikk-gyártás és kiskereskedelem | 95,6 | 49 | 3 | 8,1 |
Fogyasztási cikk szolgáltatás | 1,4 | 0,7 | 2 | 5,4 |
Energia és környezetvédelem | 0 | 0 | 0 | 0 |
Pénzügyi szolgáltatás | 1,7 | 0,9 | 2 | 5,4 |
Élettudomány | 4,7 | 2,4 | 4 | 10,8 |
Ingatlan | 0 | 0 | 0 | 0 |
Szállítás | 44,2 | 22,6 | 2 | 5,4 |
Összes befektetés | 194,9 | 100 | 37 | 100 |
Ebből high-tech | 19,5 | 10 | 10 | 27 |
Forrás: PEREP Analytics |
A Jeremie programok azóta is tartanak, így az indulás óta eltel eltelt 2,5 évben, 2013 január végéig a 8 Jeremie tőkealap 73 céltársasággal összesen 25,2 milliárd forint értékben kötött befektetési szerződést - közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ahonnan megtudtuk azt is, hogy az eldöntött, de még meg nem valósított befektetések további mintegy 7 milliárd forintot tesznek ki.
A további tőkebefektetések gátja nem a Jeremie vagy a kockázati magántőke források megléte, hanem a transzparensen finanszírozható projektek hiánya - véli Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa. Véleménye szerint nem elég csak egy jó ötlet vagy termék, hanem egy megalapozott és reális - a kockázatokat is figyelembe vevő - üzleti terv is szükséges, hiszen jó projektekre, növekedés előtt álló cégekre ma is találni pénzt vagy befektetőt.
Mely szektoroknak a legnépszerűbbek?
A HVCA által összeállított elemzés szerint a kockázati tőkések által Magyarországon finanszírozott szakágazatok közül 2011-ben a fogyasztási cikkeket gyártó szektor kapta összességében a legnagyobb értékű, közel 100 millió eurós befektetést, tekintve hogy a kivásárlási és növekedési tőkét befektető ügyletekre főként ezen a területen került sor. A befektetők a második legmagasabb összeggel, közel 23 millió euróval a szállítással foglalkozó cégeket finanszírozták. Csak az induló cégeket nézve azonban már más a statisztika, hiszen a korai fázisú befektetések értékének már közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható.
Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati- és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre - a korábbi években is igen népszerű - kommunikációs szakágazatban került sor.
Az NFÜ adatai szerint az elmúlt időszakban az informatikain kívül a biotechnológiai szektor kapta a legtöbb forrást, a portfoliócégek több mint a fele ezekből a szektorokból került ki, de ezeken kívül az olyan hagyományosabb területek, mint például a feldolgozóipar és a kereskedelem is népszerűnek bizonyultak.
Amennyiben a befektetések területi elosztását nézzük, úgy azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. Az NFÜ adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.