A Paks 2 projekt előkészítése véget ért, most kezdődhet a megvalósítás vagyis az erőmű építésének fizikai előkészítése - hangzott el Süli János, Paks 2 építéséért felelős tárca nélküli miniszter bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

Hamarosan feláll a tárca nélküli "minisztérium", amely 30-40 fővel működhet, egyik államtitkára Aszódi Attila volt kormánybiztos lesz - mondta Süli János. Hatékony, 30-40 fős stábban gondolkodik a miniszter, aki a az erőmű kérdésein túl innovációval és térségfejlesztéssel is foglalkoznak.

Kapcsolódó

Kocsis István az MVM Zrt. korábbi vezérigazgatója magánemberként, barátként volt jelen a miniszteri beiktatáson - válaszolta egy kérdésre, de jövőben nem tervez a miniszter feladatot adni a volt kollégának. Kocsis 2007-ben részt vett - mint az MVM akkori vezérigazgatója - az első tanulmány elkészítésben, ami a későbbi Paks 2 projekt lehetőségeit vizsgálták.

A Paks 5-ös és 6-os blokkok 2026-ra készülhetnek el, ám 2032-2040-ig működnek a régi blokkok is működnek. A miniszter szerint a párhuzamos üzem nem gond, mert Magyarország energiaigénye ennél nagyobb, nem beszélve arról, hogy a 2020-as évek második felében más hazai nagy erőművek - Mátrai, Százhalombatta - kiesnek a termelésből. Nem az a kérdés, hogy megépüljön Paks 5-ös és 6-os blokkja, hogy 2030 után milyen erőművek épüljenek.

Brüsszel miatt 16 hónapos csúszásban van a projekt, keresik a megoldásokat ezek felszámolására, de jelenleg tarthatónak tűnik a 2025-os, illetve a 2026-as indulás az új blokkokkal

- mondta a miniszter.

Majd az ellenzék is támogatni fogja, népszavazás nem kell

A magyar energiarendszernek egyszerre szüksége van a nagy atomerőműre és a megújuló erőművekre, ám a kettő közzé be kell építeni puffereket, vagyis energiatárolós erőműveket - ez a megújulók gyenge pontja. Magyarországon ugyanis nem lehet olyan könnyen kialakítani egy tárolós erőművet, mint például Ausztriában - fogalmazott a miniszter.

A kormány mindenképp megépíti az Paks 2 atomerőművet, biztonságosan, megfelelő minőségben. Kicsi az esélye egy ellenzéki választási győzelemnek, de ha megtörténik, minden bizonnyal a program élére állnak - Magyarországon az atomnak ugyanis nincs alternatívája. A miniszter szerint 2009-ben még négypárti támogatást élvezet az atomenergia.

Paks 2 célja Paks 1 leváltása, ezért követelmény, hogy ne csupán alaperőmű, hanem programozható legyen - nagyobb teljesítményhatárok között lehessen hatékonyabban tudjon működni. Éppen ezért a nagy - nem orosz - világcégek indulhatnak például a áramtermelő turbinákra kiírt pályázaton - mondta Aszódi Attila leendő államtitkár.

Népszavazásra nem lesz szükség, hisz a parlament 2009-ben döntött az erőmű létesítéséről. A miniszter szerint az atomerőmű kérdése annál bonyolultabb, hogy népszavazásra tegyék fel. Süli utalt arra, hogy az orosz-magyar szerződés 2014-ben, a választások előtt megkötötték és Orbán Viktortól kölcsönözve elmondta, hogy ennek ismeretében szavaztak a Fideszre. A közmeghallgatások nyilvánosak voltak, így a folyamat népszavazás nélkül is átlátható volt - fogalmazott Süli János.

Jön az orosz hitel

Az orosz hitelnél jelenleg a piacról kedvezőbb feltételekkel lehet finanszírozni, szóba kerülhet, az a legkézenfekvőbb, hogy az orosz hitelt lehívják, majd előtörlesztik kedvezőbb hitelek felvételével.

Legvalószínűbb forgatókönyv az orosz hitel lehívása, majd refinanszírozása, amit lehetővé tesz, hogy a hitel többletköltségek előtörleszthető. Nemrégiben kezdeményezte az NGM az orosz hitelkeret aktiválását - így az államközi szerződés is működik. Miután az EU-jóváhagyások megszülettek, néhány hónapon belül az első kifizetésekre az orosz fél felé megtörténhet az orosz hitelből - mondta Aszódi Attila.

Nem lesz elég magyar beszállító

A magyar beszállítókat az orosz fél választja ki, hiszen ő fele a beszállítók által végzett munkáért. Amennyiben a magyar cégek nem tudnak a Roszatom elvárásainak megfelelni, akkor külföldi beszállítókat kell bevonni. A magyar nagyipar megszűnt a rendszerváltással - így atomerőművi, erőművi berendezésekből magyar cégek nem vesznek részt.

Elvileg a magyar beszállító részarány 40 százalék lenne, ám tárgyilagosan szemlélve a magyar ipar helyzetét komoly kihívás lesz ennek teljesítése. A legegyszerűbb lenne helybéli munkaerőből a 8000-8500 szerelőmunkást toborozni - de nem kizárt, hogy külföldi munkavállalókra is szükség lesz - mondta a miniszter.

Hatalmas logisztikai kihívás is az erőmű építése, hiszen a 2022-2025-re várható csúcson egyszerre 8000-8500 munkás mellett ezer szakértő és azok családtagjait kell elhelyezni. Minden szociális, rendőrségi szolgáltatást meg kell erősíteni, ezért a régióban egy komplex fejlesztési programra lesz szükség. A cél az, hogy az erőmű felépítése után Tolna megye "egymunkahelyes" volta megszűnjön, ehhez kiemelt fejlesztésekre lenne szükség például a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban - mondta Süli János.