"Helyzet van" - kezdte beszédét Lengyel Péter, a HVB Bank ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy a nem minden rózsaszínű az ingatlanpiacon. A szakember jelezte, finanszírozóként partnerként tekintenek mindenkire, de azért óva int a kockázatos beruházásoktól. Lengyel bátor, a vakmerő és a mártír típusú ingatlanfejlesztőkről beszélt. Utóbbiak alatt azokat értette, akik belevágnak a kockázatos projektbe, majd bele is buknak; a vakmerőek hasonló beruházással operálnak, több-kevesebb sikerrel, míg a bátrak, körültekintően, de a megfelelő kockázatvállalással igyekeznek megvalósítani projektjeiket. "Mi a bátrak fejlesztéseiben szeretnénk finanszírozó partnerként közreműködni" - fogalmazott az ügyvezető igazgató. A Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója vezette a panelbeszélgetésen kiderült, hogy az alapkezelők helyzete sem túl fényes. Csoma András, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese elmondta, a magyar ingatlanalapok a régióban unikumnak számítanak, Csehországban és Szlovákiában csak most indulnak ezek a konstrukciók. Ugyanakkor hazai alapok ingatlannal való feltöltöttsége jelentősen csökkent az utóbbi időszakban, jelenleg csak 37 százalékos. Magyarországon egyébként komoly sikereket értek el az ingatlanalapok, ma már befektetési alapok által kezelt összvagyon 25 százalékát mondhatják magukénak. Szilágyi György, az OTP Ingatlanalap illetékese ehhez azt tette hozzá, hogy hazánkban egyfajta alternatív befektetésként tekintenek az ingatlanalapokra. Az ingatlanalapoknál alkalmazott visszaváltási jutalékok kapcsán a szakemberek elmondták, hogy a lépésre azért volt szükség, mert az ingatlanokból jóval nehezebb kiszállni. Míg egy értékpapír-alap szinte azonnal értékesíteni tudja a korábban megszerzett vagyonát. Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója arról beszélt, hogy a jelenleg az ingatlanpiacon elérhető 6 százalékos hozamszint versenyképtelenné teszi az alapokat, tekintettel a 8 százalékos alapkamatra. A régióban sincs sok keresnivalójuk a magyar ingatlanalapoknak, mert Romániában, Horvátországban csak helyi cég tevékenykedhet, Szlovákiában ugyan vásárolhatnának, ám a 6 százalékos hozamot 20 százalékos adó terheli, az ebből adódó 4,8 százalék pedig végképp nem mondható attraktívnak. További gondot jelent az ingatlanalapoknak a szabályozói környezet, mivel e cégek 50 százalékos hitelt vehetnek fel egy beruházáshoz, a többi saját erőből kötelesek finanszírozni, míg egy projektcég mindössze 10 százalék önerővel nekiláthat a beruházásnak. Amíg ilyen magas a kamatszint, addig nem lehet számítani arra, hogy az alapok tartják az eddigi bővülési ütemet, sőt, esetleg tőkekiáramlással is számolniuk kell. A szakemberek rámutattak, az itthoni alapkezelőknek a forintra és a magyar piacra kell optimalizálniuk befektetéseiket, ez pedig a jelenlegi állampapír-piaci hozamok mellett nem könnyű. Ha euróban kellene gondolkodnunk, igencsak tisztességes eredményeket tudnánk felmutatni - vélte az egyik szakértő. Az alapkezelők vezetői reményüknek adtak hangot, hogy a jövőben javulni fog a működési környezet, s ezzel várhatóan növekedni fog az ingatlannal való telítettség is. Az ingatlanadó lehetséges hatásairól szóló kérdésre Hornok Krisztián azt mondta, hogy az adónem bevezetésével önmagában nem lenne baj, de a bevezetést körültekintően kell végrehajtani, különben rosszul sülhet el a dolog. Példaként említette azt az esetet, amikor a befektető az elmúlt években vásárolt irodaházhoz tartozó hozamszámítása válik érvénytelenné a kormányzati elképzelések módosítása nyomán. Ez rossz hatással lehet hazánk megítélésére - hangsúlyozta Hornok, aki összességében a jövő évre adott rövid prognózisában óvatosságra intett, ugyanakkor jelezte egyelőre nincs semmi ok a kétségbeesésre. Hasonlóan óvatos derűlátással tekint a jövő évre Mészáros Margaréta, a CB Richard Ellis szakembere. Hozzátette: a jövő év fordulópont lehet abban a tekintetben, hogy az azonos kategóriák közötti különbségeket észreveszik a piaci szereplők, két A kategóriás irodaépület között ugyanis óriási különbségek lehetnek. Emellett Mészáros szerint élénk marad a beruházási kedv, nagyjából 1 milliárd euró fejlesztői pénz áramolhat majd a piacra. Hajnal István, a Biggeorge's-NV első embere, az ingatlanfejlesztő társsaság fejlesztőjeként a következő év kapcsán azt mondta: "viharfelhők ugyan vannak, de az óvatos szereplőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengék várhatóan lemaradnak, lemorzsolódnak, az erősek pedig talpon maradnak". Nem meglepő módon a vezérigazgató, a Biggeorge's-NV-t utóbbi táborba várja. Hajnal István hozzátette: a következő évben vélhetően folytatódik a tendencia, hogy inkább nagyszámú, illetve minőségi lakásfejlesztésekkel és lehet majd sikert elérni.