A válság óta aligha volt olyan szegmens, amely gyakorlatilag a semmiből előtörve, évről-évre olyan ugrásszerű és kitartó bővülést tudott produkálni, mint az e-kereskedelem. Úgy tűnik immár a kormány is belátta, hogy az ágazat jelentősen hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, a magas hozzáadott értékű munkahelyek megteremtéséhez és többet érdemel, mint, hogy jelentéktelenként kezeljék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban tette közzé rövidtávú - a 2017-2020-as időszakra szóló - szakpolitikai tervét Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégia (DKFS) címmel amelynek dedikált célja a hazai elektronikus kereskedelem erősítése.

Kapcsolódó

Bár a javaslatcsomagban egyelőre hiába keresünk hozzárendelt összegeket, abban mindenképp különbözik a közelmúltban megjelent hasonló akciótervektől - például a startup stratégiától -, hogy nem vágyálmokat tűz ki célul, hanem piackutatások, ágazati elemzések alapján mutat rá a problémákra, illetve határozza meg a beavatkozási pontokat. Az eNET, valamint a GKI Digital és az Árukereső.hu, évek óta aprólékosan szondázza az online piacot - felméréseik az NGM számára is benchmark-ként szolgálnak, emellett a tanulmány készítői az Európai Bizottság javaslatait is használják helyzetértékelésükben.

A tervezetet 2017. március 8-ig lehet véleményezni, ezt követően kerülhet majd a kormány elé. Az előterjesztők megjegyzik, hogy évente indokolt a stratégia felülvizsgálata.

A pénz kevés, de a probléma inkább a fejekben van

A hazai online kiskereskedelem 2005 és 2015 között, mintegy 1600 százalékos növekedést produkált, nettó forgalma pedig elérte a 319 milliárd forintot. A bővülés továbbra is folyamatos.

A tanulmányban ugyanakkor megállapítják, hogy a dinamikus növekedés ellenére, az online értékesítő vállalkozások aránya Magyarországon jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A hazai cégek az alapvető infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat sem olyan mértékben veszik igénybe, mint az elvárható lenne. A komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat támogató alkalmazásoknál - például ERP, CRM - pedig még nagyobb az elmaradás. Ezek jelentősen korlátozzák a termelékenység növekedését, az elemzés szerint.

Az elmaradás természetesen itt sem a nagy nemzetközi cégeknél érhető tetten, hanem a gazdaság derékhadát adó kkv-knál. Egyebek között bemutatják, hogy az online értékesítés terén a magyar kkv-k csak az uniós tagországok utolsó harmadában vannak:

A nagyításhoz kattintson a képre!

A hazai vállalkozások e-gazdaságbeli lemaradása finanszírozási, kisebb mértékben szabályozási, illetve döntő részben motivációs, szemléletbeli, képzettségi, vagyis humán tőke tényezőkre vezethető vissza. A hazai kkv-vezetők, tulajdonosok hiányos információkkal rendelkeznek az információs technológia vállalati felhasználási lehetőségeiről.

A finanszírozás hiányához az is hozzájárul, hogy a pénzintézetek nem, vagy nem szívesen hiteleznek (csak) infokommunikációs fejlesztésekre a cégeknek - amennyiben az nem társul más kiadással például gépbeszerzéssel.

Az NGM szerint a hiányos ismeretekkel indokolható például az online kereskedelem területén tapasztalható magas kifogásolási arány is. Ezt jól tükröz a fogyasztóvédelmi hatóság 2015 novemberi, a korábbi három év eredményeit összefoglaló jelentése, amely az e-boltot üzemeltető cégek átlagosan 80 százalékánál talált hiányosságot. Az egyik leggyakoribb jogsértés a fogyasztó elállási jogáról való tájékoztatás elmulasztása, illetve a megtévesztő tájékoztatás.

Eközben, az aktív cégek gyarapodnak, egy olyan ágazatban, ahol - az összképet nézve - zsugorodik a szereplők száma:

A nagyításhoz kattintson a képre!

Sarkalatos gond: nincs állami támogatás

A minisztériumnál felhívják a figyelmet, hogy a digitális kereskedelem fejlesztésére jelenleg hiányoznak az állami támogatások. Az uniós pályázatok kapcsán megjegyzik, hogy a GINOP-on belül ugyan van néhány e-kereskedők által is megigényelhető támogatás, mindössze egy van, amely célzottan a szegmenst - nevezetesen a hagyományos kereskedők digitális kereskedővé válásának segítését célozza.

Különös problémának látják, hogy általában a kereskedelemben tevékenykedő cégek nem juthatnak hozzá a GINOP 1.2-es konstrukciók forrásaihoz. A kormány (korábban vonalas) iparfejlesztési céljai, később pedig az Irinyi Terv támogatása érdekében ugyanis a szolgáltató szektor szándékosan ki lett zárva a konstrukciók nagyobb részéből. Az iparosítási irány módosítására ugyanakkor szükséges lenne a szakpolitikai felelősök egyetértése. Emellett ajánlják a kkv-k piaci megjelenésének támogatásáról szóló - jelenleg felfüggesztés alatt álló - kormányzati pályázatnál történjen meg a nyitás a digitális kereskedők felé.

Így akarnak beavatkozni

A dokumentumból kiderül, hogy tavaly októberben létrejött a tárcaközi Digitális Kereskedelemfejlesztési Munkacsoport, amelyben a kormány, egyebek között adózásért, felnőttképzésért, állami támogatásokért, fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős tagjai vesznek részt. A munkacsoport célja, hogy a digitális kereskedelem fejlesztéséhez szükséges javaslatokat alakítson ki.

A tervezet alapján a munkacsoport érdemben vizsgálhatná, hogy milyen konkrét feltételekkel lehetne módosítani a gazdasági támogatás eszközein a digitális kereskedelemfejlesztés igényei érdekében. Ennek során több, vagy legalább egy pályázat kialakítása, megfelelő módosítása volna szükséges a minisztérium szakértői szerint.

Megállapítják, hogy a GINOP 3.2.2-8.2.4 konstrukció jelenleg is biztosítja a finanszírozási lehetőséget a kereskedelmi cégek számára, ha üzleti it-fejlesztésbe kívánnak fogni. Ám a kizárólag a közép-magyarországi régióban működő vállalatoknak nincs ilyen pályázati lehetősége. Vizsgálandó, hogy kizárólag e probléma kezelése szükséges egy önálló, kizárólag digitális kereskedők által, vagy általuk is - igénybe vehető támogatás kialakítása jelentene megoldást. Figyelmeztetnek, hogy a GINOP és a 2014- 2020-es évek közötti operatív programok kereteinek jelenlegi zártsága és nehézkes vagy lehetetlen módosítása esetén, ennél hosszabb távon szükséges a kereskedelmet érintő támogatások tervezése.

A program keretében nem csak az új digitális kereskedők piacra lépését és a meglévő digitális kereskedők piacbővítését segítenék, hanem a hagyományos kereskedők digitális kereskedővé válását is ösztönöznék.

Elsősorban ezekre mennének a fejlesztési pénzek

  • digitális készségek, tudás megszerzésére irányuló tanfolyamok díjának finanszírozására,
  • új digitális irodai munkaeszközök beszerzésére, a régiek lecserélésére,
  • digitális marketing akciók finanszírozására,belföldi vagy külföldi akvizíciók megvalósítására,
  • partnerrendezvények megvalósítására, vásárokon való részvételre,
  • digitális készségekkel rendelkező munkaerő felvételére.

Acéloznák a szabályozást, az oktatást

A stratégia szerint további cél lenne egy a digitális kereskedők számára egységes, vagy összekapcsolt tudásbázist, ügyintézési pontot jelentő kormányzati honlap kijelölése. Ennek segítségével fejlesztenék a digitális kereskedőkre vonatkozó szabályozást és a jogkövetést.

Ingyenesen elérhetővé tennék az e-kereskedelemhez szükséges tudásanyagot, valamint kialakítanák a szükséges iratmintákat, amelyek szintén korlátlanul elérhetőek lennének. Cél, hogy a legfontosabb területeken (például e-fizetés, adózás, adatvédelem, fogyasztó - és munkavédelem, logisztika) az információbeszerzés költségei csökkenjenek.

Szintén szerepel a tervezetben a meglévő kereskedői OKJ-képzésekben a digitális kompetenciák, illetve egy önálló digitális kereskedelmi képzés feltételrendszerének, tudásanyagának kialakítása és ingyenesen elérhetővé tétele.

A tanulmányban számos további javaslat mellett szorgalmazzák a megbízható helyi üzleti szolgáltatók nyilvántartását és ösztönöznék a belföldi helyi termékek forgalmának digitális kereskedelemben történő növelését.