A mesebeli szegény lányhoz hasonló szerzetek garmadájával találkozhat az, aki kilátogat a Margitszigetre. A pedállal hajtott többüléses járgányok, azaz a bringóhintók, sétaciklik, stb. ugyanis kerékpárok is, meg nem is, így a sétautakon közlekedhetnek is, meg nem is, világítással, prizmával, stb. kell felszerelni őket, meg nem is.

A zavart a rendőrség és a szaktárca eltérő jogértelmezése okozza. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Kresz egyértelműen eligazítást nyújt arra vonatkozóan, hogy miféle közlekedési eszköznek is minősül a bringóhintó. A jogszabály szerint ugyanis a kerékpár "olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen". Ez pont ráillik a bringóhintókra, tehát a KRESZ szerint kerékpárokról beszélünk. A bökkenő csak az, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint nem, sőt, járműnek sem, hanem inkább sport- vagy játékszerről van szó.

Innentől kezdve az is teljes homályba vész, hogy egyáltalán bárhol gurulhat-e a jogkövető állampolgár a kibérelt eszközzel. A szaktárca állásfoglalása, vagyis a KRESZ alapján a járdán csak akkor mehetnek lakott területen, ha az úttesten tilos vagy az úttest alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre. Ha a járdára kényszerülnek a kerékpárosok, ott 10 km/óránál gyorsabban nem haladhatnak, és nem zavarhatják a gyalogosforgalmat sem. A kerékpárutak szóba sem jöhetnek, hiszen azokat csak kétkerekű bringával lehet használni, továbbá segédmotoros rokkantkocsival, gépi meghajtású kerekesszékkel, illetve - lakott területen kívül - kétkerekű segédmotoros kerékpárral. A rendőrség szerint viszont - mivel a bringóhintók sem járműnek, sem kerékpárnak nem minősülnek - a közúti közlekedésben nincs helyük.

Külön csavar a történetben, hogy a piac legrégebbi szereplője, a Bringóhintó Kft. is úgy tudja, kölcsönözhető eszközeik voltaképpen biciklik. Szabó László, a kft. ügyvezetője arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy szolgáltatásuk 1985-ös startjakor a Közlekedési Főfelügyelet kerékpárnak minősítette a bringóhintókat, a közlekedést csillapított helyeken, pihenőparkokban javasolta.

A KRESZ alapján a bringóhintóknak a kerékpárokra vonatkozó műszaki követelményeket kell teljesíteniük. A szabálytalan bringásokat megregulázni hivatott legutóbbi rendőrségi akció kapcsán számtalan helyen felhívták rá a figyelmet, hogy a kerékpárok kötelező felszerelései közé tartozik a fehér színű első lámpa; a piros színű hátsó lámpa; legalább egy darab, piros színű hátsó prizma; két, egymástól független fék, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat; csengő; továbbá a borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken. Ehhez képest Szabó László bevallása szerint is csak a járműpark egy része rendelkezik világítással, azokat pedig csak konkrét megrendelésnél "élesítik", azaz feltöltött akkumulátorokat helyeznek az erre kiképzett helyre, az ülés alá. Mindemellett a szigeten fellelt járművek jelentős részén csak a hátsó kerekekre ható féket találni.

A bringóhintózók, sétaciklizők számára a jó hírünk az, hogy bár a szabályozás meglehetősen ellentmondásos, a kft.-nek nincs tudomása rendőri ellenőrzésről. Igaz, az NFM lapunknak küldött válasza megjegyezte, hogy a rendelkezések betartását a rendőrség és a közterület-felügyelet ellenőrizheti. Tehát, ha egyszer is sor kerül egy bringóhintó-razziára, vakarhatják majd a fejüket az intézkedő szervek és a közlekedők is.