2006 és 2016 között a repterek megduplázták a szolgáltatások árait Európában. A repjegyek ára átlagosan annyi most, mint 10 évvel korábban, tehát míg 2006-ban a jegy árának 10 százaléka került a repterekhez, 2016-ban már 21 százalék.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint állami beavatkozásra lenne szükség Európában, hogy ne szálljanak el az árak.
Érdekesség, hogy a Budapest Airport Zrt.-nél, amely nem állami tulajdonban van, az elmúlt években kissé mérséklődtek az egy utasra jutó bevételek. A G7 szerint ennek az is lehet az oka, hogy nincsen nemzeti légitársaság, a legnagyobb forgalmat fapadosok bonyolítják, amik jóval keményebbek a repterek áremelési terveivel szemben.
A lap megnézte a Budapest Airport tavalyi eredményét is, amely 40 milliárd forintos rekordnyereséggel zárt. Bár utasforgalma nem nőtt olyan mértékben mint a környező országok reptereié, a cégnek elképesztően magas, 40-50 százalékos profitmarzsa van.
Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a Budapest Airport komoly uniós támogatásokhoz jutott az elmúlt években.
A repterek egyébként bevételük egyre nagyobb részét szerzik többek között területük bérbeadásából, taxiscégektől, parkoló-üzemeltetésből.
A kép forrása: Pixabay.