Még mindig az a legfőbb célunk, hogy az összes uniós tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. A most javasolt uniós jogi szabályozás viszont a nemzetközi egyezménnyel azonos védelmet biztosítana az erőszak áldozataivá vált nők számára - nyilatkozta Helena Dailli egyenlőségért felelős uniós biztos az EUrologus kérdésére a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.
A 2020-25-ös időszakra meghirdetett terv három területen igyekszik javítani az európai nők helyzetét:
Kapcsolódó
- az erőszak elleni küzdelemben,
- a fizetések és nyugdíjak közti különbség eltörlésével,
- és a munkahelyi pozíciók kiegyenlítésével.
Az uniós statisztikák szerint az európai nők 33 százaléka válik fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává, és 55 százalékukat zaklatják szexuálisan - az Európai Bizottság egyebek mellett ezért tartaná fontosnak, hogy az uniós jogban is megjelenjen a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni küzdelem.
Erre szolgálna az Isztambuli Egyezmény is, amit azonban Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia nem hajlandó ratifikálni, pedig például az elmúlt három hónapban az Európai Parlament kétszer is felszólította őket erre.
Ez az ellenállás az uniós jogban is problémákat okoz, mivel mint nemzetközi szervezet, az Európai Unió is csatlakozott az egyezményhez, de nem lehet addig teljes jogú tagja, míg az összes uniós állam nem ratifikálja a dokumentumot. Ez továbbá azt is jelenti, hogy a renitens tagállamokban nem részesülnek megfelelő védelemben az erőszak áldozatai. Ezért az Európai Bizottság most egy olyan uniós irányelvet javasol, amely az Isztambuli Egyezmény rendelkezéseihez hasonló védelmet biztosítana, de mivel uniós jogszabály, a tagállamoknak kötelező átültetnie a nemzeti jogba. Ha ezt mégsem tennék meg, akkor kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság ellenük, ami az Európai Unió Bíróságán folytatódhat - írja az EUrologus.
A 2020-25-ös Nemi Egyenlőségi Stratégia másik fele a munka világára koncentrál. Többek között ki akarják egyenlíteni a nők és férfiak fizetése közti különbségeket, melynek következtében az európai nők átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, a nyugdíjuk pedig 30 százalékkal alacsonyabb. Emellett a nők politikai és gazdasági vezető szerepét is erősítenék.