Több vállalkozás is befejezte tevékenységét az étel- és italautomata piacon amiatt, hogy július 1-jétől már csak olyan gépek üzemeltethetőek, amelyeket felszereltek automata felügyeleti egységgel (AFE), amelyen keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomon követheti az automaták forgalmát - mondta a Napi.hu-nak Lőrincz László. A Magyar Ital és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) új elnöke szerint jellemzően kisebb cégekről van szó, de tudomásuk van nagyobb gépszámot üzemeltetőkről is. Ugyanakkor pontosabb képet valószínűleg az év végén fognak kapni, hiszen sokan megvárják döntésükkel az évzárást.

A rendelkezésre álló adatok alapján az látszik, hogy júliusban az étel- és italértékesítést végző automaták átlagos havi árbevétele 87 ezer forint, automatánként. Az AFE adatszolgáltatásának hatósági díja jelenleg havi 6350 forint, amely plusz költségként jelentkezik az üzemeltetők oldaláról, vagyis az átlagos automata forgalom közel 7 százaléka. Ez a költségnövekedés nyilvánvaló módon azzal jár Lőrincz László szerint, hogy nő az olyan helyek száma, ahol nem működtethetőek gazdaságosan az étel- és italautomaták, ezért csökkent a kihelyezett gépek száma. A MIÁSZ információi alapján két évvel korábban közel 32-35 ezer automata működött a magyar piacon, ez a szám jelenleg mintegy 25-27 ezerre tehető.

Kapcsolódó

"Mivel az AFE bekötési időpont viszonylag közeli, ezért nehéz előre megjósolni, hogy mennyivel fog ez a szám tovább csökkenni. Amennyiben az automaták üzemeltetését terhelő havi díj mértéke nem változik, egyes becslések szerint ez további 10 százalékos gépszám csökkenéshez is vezethet" - fogalmazott a MIÁSZ elnöke.

Túllőtt a kabinet a lobbisták célján

Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről az adóhivatal informatikai rendszerével a Magyar Posta gondoskodik felügyeleti szolgáltatóként. Az automataberendezések üzemeltetői gépenként 120 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a telepítés költségeire. Lőrincz László elmondta: a rendszer bevezetésénél előfordultak műszaki hibák, melyeket menet közben igyekeztek orvosolni. Az egyik leggyakoribb probléma a bankkártya olvasó rendszerek kezelésével kapcsolatban adódott. A NAV szerint a rendszer az automata üzemeltetőjének is előnyös, hiszen a bevételek alakulása mellett az is kontrollálható, hogy mikor kell feltölteni a készüléket.

Évekkel ezelőtt éppen az automatákat üzemeltető cégek vezetői kérték a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetségen keresztül a kormánytól, hogy segítsen kifehéríteni az ágazatot, szűrje ki azokat, akik sem általános forgalmi adót, sem járulékokat nem fizetnek, magyarul, legyen végre szabályozott a piac. Erre válaszul a kormányzat - még 2015-ben - bejelentési kötelezettséget írt elő az üzemeltetőknek, hogy megtudja, hány gépről is van szó, majd 30 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat fizettetett a vállalkozásokkal. Ezt a díjat ugyan már eltörölték, és a pénzt a cégeknek visszautalták, helyette viszont előírták az online kapcsolatot a NAV és az automaták között. A hvg.hu cikke szerint a vállalkozók utólag úgy érzik, rossz lóra tettek, ők nem ezért lobbiztak a kormánynál. Azt szerették volna, ha eltűnnek a piacról az automatákat feketén kihelyező, ügyeskedő cégek.

A Magyar Posta szerint a rendszer használatával javul a kisebb üzemeltetők és az újonnan piacra lépők esélyegyenlősége, hiszen támogatott beruházás keretében jutnak telemetriai adatokhoz. Az étel- és italautomaták piacán bevezetett felügyeleti rendszer az online pénztárgépek és az elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrzési rendszerhez hasonlóan az adóbevételek növelését, a gazdaság fehérítését szolgálja - írta korábbi közleményében a társaság. A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy néhány éven belül 10 százalék alá csökkenhet az adóelkerülés mértéke Magyarországon.

Fotó: Shutterstock.com