Az Európai Bizottság (EB) befejezte a magyarországi paksi két nukleáris reaktorra vonatkozó beruházás állami támogatásának vizsgálatát, melynek során ugyan megállapította, hogy a Paks 2. beruházáshoz nyújtott pénzügyi támogatás állami szubvenciót tartalmaz, a testület azonban mégis zöld utat adott a létesítmény megépítésnek (ahogy arra már kiszivárogtatott információk alapján lehetett számítani), de annak fényében, hogy a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy korlátozza a piaci folyamatokban bekövetkező torzulásokat.

Magyarországnak az uniós szerződések alapján joga van a Paks 2. megépítéséhez - mondta a bizottság közleménye szeirnt Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos, aki ugyanakkor hozzátette, "a bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen."

Kapcsolódó

A biztos szavaiból kiderül, hogy a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette a bizottság számára a beruházás jóváhagyását az uniós állami támogatási szabályok alapján.

A két új paksi reaktor megépítésének célja, hogy az 1980-as években készült, jelenleg a magyar belföldi villamosenergia-termelésének mintegy 50 százalékát biztosító négy reaktort két újjal váltsák ki. Magyarország véleménye szerint Paks 2. megépítésére szükség van a leépítésre kerülő kapacitások helyettesítése és az új termelési kapacitások iránti igények kielégítése miatt.

A tagállamok szabadon dönthetnek

A bizottság a közleményében felhívja a figyelmet, hogy az uniós szerződések értelmében a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A bizottság vizsgálata megállapította, hogy a magyar állam a beruházása vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az említett szabályok szerint az állami támogatás akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.

Magyarország bizonyította

Az EB szerint Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon és számos jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében:

  • A Paks 2. működése túlkompenzációjának elkerülése érdekében a Paks 2. által elért esetleges nyereség kizárólag Magyarország befektetésének megtérítésére vagy a Paks 2. normál üzemeltetési költségeinek fedezésére fordítható. A nyereség további termelési kapacitás megépítésébe vagy megvásárlásába történő újrabefektetése nem lehetséges.
  • A piaci koncentráció megelőzése érdekében Paks 2. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.
  • A piaci likviditás biztosítása érdekében a Paks 2. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén értékesíti majd. A Paks 2. a teljes villamosenergia-termelésének fennmaradó részét objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árverések útján fogja értékesíteni.

A bizottság a fentiek alapján az uniós állami támogatási szabályok értelmében jóváhagyta az intézkedést, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, míg az állami támogatásból eredő versenytorzulást minimálisra mérséklik - olvasható a közleményben.

A magyroknak nem igazán tetszik

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a paksi atomerőmű esetleges bővítésének megítélését. A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. A megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen.