Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen (mert nem áll mögötte szolgáltatás, továbbá alkalmazásának gazdasági indoka a fogyasztók számára nem érthető, nem átlátható), és a másik két, jóval súlyosabb nyitott kérdés is tisztességtelen lehet, ha a tájékoztatás nem volt teljes, az átlagfogyasztó számára érthető - derül ki a Kúria mai, óriási várakozásokkal övezett jogegységi határozatából az Index beszámolója szerint.

Ezzel a bíróság a korábbi Kásler-perben meghatározott álláspontot tette jogegységi határozattá. Ugyanakkor az MNB árfolyamközép alkalmazását csak addig írja elő, amíg új jogszabály másképp nem rendelkezik. Ez a Privatbankar.hu tudósítása szerint vélhetően azt jelenti, hogy a középárfolyam alkalmazásáról szóló 2010-es törvény életbelépte után az a jogszabály lép a Kúria által meghatározott tétel helyett.

A Kúria szerint pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés. Ez a szerződés fő tárgya (a "főszolgáltatás") ezért nem lehet tisztességtelen. Lehet viszont kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések. Egy "ésszerűen tájékozott átlagfogyasztónak" értenie kellett a szerződést, de ha az ilyen fogyasztó számára sem volt érthető az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel, vizsgálható a szerződés tisztességtelensége - így akár részben, akár teljesen megsemmisíthető a szerződés.

Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor nem tisztességtelen, ha - a Kúria által korábban meghatározott elveknek megfelelően - ha azt meghatározták, hogy az oklistában szereplő mely tételek módosítják a szerződés tárgyát, illetve az ügyfeleket kellően, világosan, egyértelműen tájékoztatták arról, hogy e módosulások hogyan hatnak a szerződésre. Itt az arányosság, szimmetria és a ténylegesség elvét kell figyelembe venni.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kiemelte: álláspontja szerint a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a szigorú feltételeknek nagyon kevés szerződés fog megfelelni.

Az OTP Bank részvényei az egész napos enyhe mínusz után látványos felíveléssel reagáltak, a jegyzés 4550 forintig lőtt ki, negyed kettő után 1,2 százalékos drágulással 4520 forinton állt az árfolyam.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án azt mondta ki, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, így ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A Kúria szerint a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is - érvelt a Kúria.

Most pedig döntöttek az akkor nyitva hagyott kérdésekben is.

A jogegységi döntés nem a bankokra vonatkozik, nem lehet visszamenőleges hatálya. A döntés a bíróságok számára nyújt mankót, hogy a konkrét döntésekhez használják fel a határozatot. Ezt követően minden esetben a bíróságok mérlegelési feladata, hogy az adott kérdésben döntést hozzon. A jelenlegi helyzetben a Kúria olyan iránymutatást tudott adni, ami a jövőben lezárandó ügyekben alkalmazandó. Minden egyes ügyben vizsgálni kell a jogalapot, illetve az esetleges elévülést - idézte Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivőjének (képünkön középen) szavait a Privatbankar.hu. A Kúria idáig mehetett el, ennél általánosabb szabályozást a kormányzat hozhat - figyelembe véve a Kúria döntéseit.

Ezekről a kérdésekről volt szó

A kérdések három témakört, az árfolyamkockázat áthárítását (ezt öleli fel az első két kérdés), ez egyoldalú szerződésváltoztatást (második kérdés), valamint a hitel felvétele és törlesztése során alkalmazott eltérő devizaárfolyamot (harmadik kérdés) érintettek:

 

  • A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot - kedvezőbb kamat ellenében - teljesen a fogyasztó viseli.
  • A pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen téves - ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő - tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés.
  • Az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének.
  • Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.

 

Innen nőtt ki a Kásler-ügy

Még 2008. május 29-én Kásler Árpád és felesége devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött az OTP Bank Nyrt.-vel. A bank 14,4 millió forint (körülbelül 46 867 euró) összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott vételi árfolyamán történt. E feltétel alapján a kölcsön összegét 94 240,84 frankban határozták meg. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamon kellett meghatározni.

A házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt azon kikötést, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja. E feltétel tisztességtelen jellegére hivatkoztak, mivel az a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írja elő annak visszafizetésére.

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal.

Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek ítélte a tábla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem devizában törleszt. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.

A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Bírósághoz fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria az kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy (1) a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés (árfolyamrés) a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár/minőség viszonyára vonatkozik e. Azt is meg akarta tudni, hogy (2) a vitatott feltétel tekinthető e olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhetnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság arra is kiváncsi volt, hogy (3) amennyiben a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Idén április 30-án a luxembourgi székhelyű intézmény azt mondta ki, hogy azon fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam) - ez az árfolyamrés intézménye. A nemzeti bíróság a szerződés felei közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.

Majd június 3-án a Kúria úgy döntött, hogy a Kásler-ügyben érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések, vitatott szerződés többi része azonban érvényben maradt. A bíróság döntésében úgy ítélte meg, hogy a perbeli úgynevezett különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések nem tartoznak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötések körébe, így e szerződési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja. A Kúria jogértelmezése szerint az MNB hivatalos árfolyama lehet az egyetlen árfolyam, amellyel a magyar jog szerint a szerződés érvényessége helyreállítható. A helyreállítás azonban nem bírói szerződésmódosítás, hanem meglévő jogi szabály alapján történik, vagyis egyéb ügyekben nem egyedi bírói megítélésen alapul. (Fontos tudni, hogy az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze 1-2 százalékra tehető. A Portfolio.hu korábbi becslése szerint a bankoknak mintegy száz miliárd forint egyszeri veszteséget okozna, ha minden, korábban árfolyamrés címén beszedett összeget vissza kellene fizetniük.)

Akkor a bírói testület kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött. Aznap, a per tárgyalását követően jelentette be Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, hogy a Kúria - miután a Kúria polgári kollégiumának bírái, továbbá az öt ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője és a legfőbb ügyész részvételével jogegységi tanácsként üléseznek - már június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos, a decemberi jogegységi határozatból kimaradt kérdésben.

Az Együtt-PM Szövetség június 15-én közölte, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez, amely előírná, hogy a devizahitel-szerződések esetében a kölcsönösszeget, a törlesztő részleteket és egyéb, a fogyasztó által fizetendő költségeket az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján kell elszámolni. Álláspontjuk szerint a tisztességtelenség orvoslását a perek tömeges megindítása helyett törvényalkotás útján kell rendezni. Az ötletet a Fidesz néhány óra alatt lesöpörte az asztalról mondván, az a devizahitelesek helyett a bankokat segíti. Meglepő módon az is szerepel a kormánypárt válaszközleményében, hogy "mMindannyian arra várunk, hogy a Kúria mondja ki: az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés tisztességtelen volt, így a devizahiteleseket ötszázmilliárddal megkárosították, és ez a pénz a devizahiteleseknek visszajár.

Mi léphet a kormány?

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki 2014. március 17-én a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab). Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.

A Kúria jogegységi határozata után az Országgyűlés dönthet a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról - mondta május elején egy lapinterjúban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára.

Arra számítok, hogy ősszel születik végleges megoldás a devizahitelesek problémájára - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádióban május közepén. Várakozása szerint az árfolyamrés ügyében valamiféle visszatérítésre lesznek a bankok felkérve vagy kényszerítve. Egy lapinterjúban pedig ezt az összeget szektorszinten több milliárd forintra tette.

A Kásler-ítélet után, június 10-én a nemzetgazdasági tárca, Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár vezetésével a Magyar Bankszövetséggel egyeztett a devizahitelek kivezetéséről. A szűkszavű bejelentés szerint az NGM többféle javaslattal készül, hogy a Kúria jogegységi döntése után a lehető legrövidebb időn belül lépni tudjon. A tárca tárca elkészítette a szükséges háttérszámításokat és elemzéseket. A kormány célja változatlan: kivezetni a devizahiteleket a magyar pénzpiacról, figyelembe véve a hitelesek, az állam és a bankok érdekeit is - állt a közleményben. Varga MIhály tárcavezető szerint a bankoknak is érdeke, hogy "ettől a problémahalmaztól megszabaduljanak". Egyelőre szűkszavú a Bankszövetség: a szervezet június 3-i bejelentése szerint a jogegységi döntés megszületéséig nem kíván nyilatkozni az ügyben.