A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A kormány a készpénzfelvételre róna háromszoros illetékterhet, így nem csak a készpénzkiadó automaták után kivett pénz után kell többet fizetni, hanem a bankfiókokban történő készpénzfelvétel után is. Egyes vélemények szerint ha a készpénzes kifizetéseket is a magasabb illeték terheli, az érvényes a valutában történő kifizetésekre is − már csak azért is, mert például az OTP működtet eurócímleteket kiadó automatákat is. Ha viszont a banki valutakifizetés illetékköteles lesz, akkor a valutaváltásra is vonatkoznia kell az új szabálynak. Ebben az esetben a bankok ügynökeként dolgozó valutaváltó cégekre is vonatkoznia kell a majdani törvénymódosításnak. Ugyancsak 3 ezrelékes illeték terheli majd a postai bankkártyás tranzakciókat, hiszen azok − hiába futnak pos-készüléken − készpénzfelvételnek minősülnek.
A várt 30 milliárd forint ugyanis pusztán az atm-használatból nem jön ki. Az MNB statisztikái szerint az idei első félévben csaknem 60 millió készpénzfelvételi tranzakció történt hazai kártyákkal, összesen 2966 milliárd forint értékben. Az egy készpénzfelvételre jutó átlagos összeg 2010 első féléve óta 50 ezer forint körül mozog, az új illetékkel vélhetően ennél alacsonyabb lehet a jövőben. Mindez azt jelzi, hogy az ügyfelek átlagosan 149 forintot fizetnek majd egy-egy pénzfelvét után. Ez esetben viszont pusztán az atm-ekből 18 milliárd forint alatt marad majd a bevétel.
Kérdés, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében üdvözlendő illeték kivetése mellett a kormányzat elgondolkodik-e azon, hogy a polgároknak valóban alternatívát kell nyújtani a készpénzmentes fizetésre. Bár a hazai kereskedelmi bankkártya-elfogadó helyek (pos-terminálok) száma dinamikusan nő − a 100 ezer plasztikra jutó pos-ok száma két év alatt 724-ről 900 fölé emelkedett −, ám ez elmarad Európától és a régiótól is.
Jól jött volna az uniós támogatás
A kabinetnek a mostani intézkedés mellett érdemes lenne megvizsgálni a társadalmi hasznát annak, ha mégiscsak uniós pénzből támogatnák a pos-hálózat bővítését. Az MNB tavaszi javaslata szerint 1,5 milliárd forint támogatással 15-20 ezer készüléket lehetne rövid idő alatt telepíteni, ezzel az elfogadói hálózat legalább 20 százalékkal bővülhetne, illetve komoly lökést kapna a Széchenyi (és később az Erzsébet) kártyát elfogadó hálózat bővítése is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunknak azzal indokolta, miért nem állt az ötlet mellé, hogy a relatíve alacsony támogatási összegű pályázatokat − egy-egy készülék 70−100 ezer forintba kerül − csak a támogatás összegénél magasabb adminisztrációs költség mellett lehetne bevonni az uniós pályázatok körébe, vagyis a bürokrácia költsége nagyobb lenne, mint a támogatási összeg.
| Félév | Millió db | Milliárd Ft | Átlagos összeg (Ft) |
| 2010. I. | 60,3 | 2623,6 | 43 539 |
| 2010. II. | 60,1 | 2948,1 | 49 045 |
| 2011. I. | 60,0 | 2925,8 | 48 782 |
| 2011. II. | 61,1 | 3177,5 | 52 0223 |
| 2012. I. | 59,9 | 2966,6 | 49 535 |
| Forrás: MNB | |||