A korrupció mértéke nem változik, ahogy az elmúlt években úgy most is a magyar válaszadók körülbelül 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ország üzleti életében gyakoriak a visszaélések és megvesztegetések - mondta Biró Ferenc, az EX Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere. Ez az arány a régióban 47, Nyugat-Európában pedig mindössze 19 százalék. Jelentős méretű visszaélésről a magyar cégek 8 százaléka számolt be, a térségünkben ez valamivel több, 10 százalék, Nyugaton pedig 12 százalék.

Összességében elmondható, hogy mindenhol nő a visszaélések száma - jelentette ki Biró, aki szerint ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy egyre több a csalás, hanem inkább azt, hogy egyre jobb módszerekkel veszik fel a harcot az érintettek. Az országok között vannak kapcsolatok, tehát Magyarország nem fog egyedül jelentős eredményeket elérni, csak a régióval együtt - hangsúlyozta a szakember.

A lényeg, hogy jobb megelőző rendszer kell, jobban tisztában kell lenni a kockázatokkal - véli Biró, aki szerint a felső vezetés szintjén nincsenek kellően felkészítve az emberek, illetve nincs kellő odafigyelés sem. Ugyanakkor jó hír, hogy hazánkban a cégvezetők 86 százaléka kommunikálta hangsúlyosan a megvesztegetés és korrupcióellenes szabályok melletti elkötelezettségét. Igaz, ez eredmény már nem annyira fényes, ha azt nézzük, hogy 2012-ben még 92 százalék volt ez az arány. Az eredmények nagyjából megegyeznek a kontinens átlagával: a régióban 77 százalék, míg Nyugat-Európában 85 százalék mondta ezt.

Érdekesség, hogy amíg a magyar válaszadók 84 százaléka mondta azt, hogy a korrupciós szabályok megszegése egyértelmű szankciókkal jár, addig csak 28 százalék vélte úgy, hogy ezek a szankciók szükség esetén valóban életbe léptek. A felmérésben választ kerestek arra a kérdésre is, hogy mennyire elterjedt gyakorlat a vesztegetés a megbízások elnyerése érdekében: a hazai válaszadók mindössze 13 százaléka mondta ezt, ugyanannyi, mint a közép-kelet európai régióban, de többen, mint a nyugati válaszadók 5 százaléka.

Az utóbbi időszakban annyi szó volt a korrupcióról, hogy ez lassan beágyazódott az emberek tudatába, így a legtöbben már tudják, mi az, amit meg lehet tenni - mondta Biró. Itthon mindössze a válaszadók 12 százaléka értett egyet azzal, hogy egy megbízás elnyerése érdekében egy meghívás, vendéglátás felkínálása igazolható, ha az segít a vállalkozás fennmaradásában a nehéz gazdasági helyzetben. Ezen kívül 17 százalék szerint vélekedett így a személyes ajándékokról, viszont pénzbeli juttatást, illetve valótlan adatok közlését már senki sem tartja elfogadhatónak.

A magyar válaszadók mindössze 4 százaléka mondta, azt, hogy tőle már kértek kenőpénzt, ez a régióban egyébként 8, míg Nyugat-Európában 3 százalék volt. A hazai cégek 23 százaléka mondta azt, hogy már kérték tőle, hogy előre, vagy visszadátumozzon egy szerződést. Biró szerint elkeserítő adat, hogy a magyarok mindössze 23 százalék mondta azt, hogy rész vett már megvesztegetési és/vagy korrupciós kockázat-értékelésben - véleménye szerint ebben a kérdésben mindenképpen előre kellene lépnünk, ha hosszú távon eredményeket akarunk elérni.