A tegnapi kormányülésen a kormány áttekintette a pénzügyi szektor helyzetét, mert véleményük szerint a bankrendszer megerősítésre szorul - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján. A devizahitelek kivezetésének lépéseit megtettük, amit az árfolyammozgásokat tekintve jól látszik, hogy helyes lépés volt. A parlament elfogadta a fair bankokra vonatkozó javaslatot is, de megtisztítanák a rossz intézetektől is a pénzügyi szektort - közölte a miniszterelnök.

A kormány úgy döntött, hogy felkéri az MNB-t, hogy nyújtson segítséget az MKB-nak. Az MNB ezt elfogadta - mondta Orbán. A kormány és a jegybank egyetértett, hogy az MKB-ból az ország egyik legerősebb bankját kell létrehozni. A miniszterelnök szerint azzal, hogy nem a költségvetés, hanem az MNB konszolidálja az államosított MKB-t, nem kerül a bankba közpénz.

Kapcsolódó

Miért van erre szükség?

A Napi.hu véleménye szerint pusztán szómágiáról van szó, amikor az MNB forrásait nem közpénznek aposztrofálják. Egyszerűen arról van szó, hogy az MNB pénzéből könnyebb költeni, mint a költségvetés kasszájából, hiszen nincs felette például parlamenti kontroll.  

A történet ráadásul azért is furcsa, mert eddig mindig azt hangsúlyozták, hogy az MKB tőkehelyzete - főként az eladó Bayerische Landesbank 270 millió eurós tőkeemelése után - stabil, a bank átalakítása nem terheli az államot. Márpedig a jegybankelnök korábban maga is arról beszélt, hogy az MNB az állam része.Az is érdekes, hogy az átvétel előtt az MKB-t az MNB világította át, most pedig Lázár János a Figyelőnek adott interjúban azt mondta, hogy az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt. Szerinte azt még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor.Minderről részletesebben itt olvashat.

A Széchenyi Bankkal kapcsolatban kárenyhítési alapot hoznak létre. Az állami tulajdon a kormány hangsúlyt helyez arra, hogy mindenképpen helyt tudjon állni a kormány a betétesek irányába - tette hozzá a miniszterelnök.

A magyar bankrendszer 50 százalék felett legyen magyar tulajdonban ezt volt a cél, most hogy ezt elértük, most jön a reorganizáció - mondta Orbán, aki megköszönte Matolcsynak is az együttműködést.

Reorganizáció és konszolidáció után bankprivatizáció

Matolcsy György MNB elnök szerint  szerint a jegybanknak kötelessége ezeket a feladatokat elvégezni. Fontos lépésnek nevezte az MKB megvételét, mint mondta előtte teljes körű értékvizsgálatot tartottak, ekkor is megállapították, hogy a portfóliót meg kell tisztítani. A jegybank vezére szerint a kormány kérésének eleget tesznek, így a pénzügyi stabilitási tanács meghozta azokat a döntéseket, amelyekkel az MNB az MKB mögé áll. Védőhálót adunk az MKB-nak, olyat, amilyet Magyarország kért az IMF-től és amit nem kaptunk meg - mondta Matolcsy.

Az MNB egyetért Orbánnal, hogy ebben az egyik legfontosabb cél a bankrendszer újjászervezése - fogalmazott Matolcsy. Az MKB alkalmas arra, hogy egy 12-18 hónapos reorganizáció után hazánk legjobb bankja legyen. Jó ügyfelei és jó betétesei vannak, de ugyanakkor a hitelállománya, az ingatlanhitelek, nagyon magas nem fizető szerkezetet mutatnak. Ezek átalakítása után ez lehet az első fair bank - tette hozzá az MNB vezére.  Az átszervezés után nem maradna állami tulajdonban MKB, hanem később magánosításra, akár tőzsdei értékesítés is szóba jöhet - mondta Matolcsy.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány nem arra hajt, hogy bankokat működtessenek. Vannak pénzintézetek mindenhol, amelyek közösségi tulajdonban vannak, itthon például az Eximbank, vagy az MFB. Ezen túlmenően nem egészséges, felesleges kockázatokat tartalmaz, ha az államnak tulajdonja van. Ma azért vállalnak tulajdont, hogy az átalakítást elősegítsék.

Az MNB újra jövedelmezővé teszi az MKB Bankot

A mai napon az MNB a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntései alapján - az európai uniós irányelvekben biztosított jogi keretek között és a hazai jogszabályokban meghatározott felelőssége alapján - átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet. Az MNB célja, hogy a szerkezetileg átalakított és megerősített Bank hozzájáruljon a teljes magyar pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési képességének helyreállításához, és a növekedési fordulat megőrzéséhez . olvashataó az MNB közleményében.

Az MKB csoport tőke és likviditási helyzete kielégítő, ugyanakkor a bankcsoport jelentős veszteséget termel. A szükséges átalakítások felgyorsítása miatt a magyar állam ezért átadta, az MNB pedig - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló (2014. évi XXXVII.) törvény alapján - átvette a tulajdonosi jogokat. A következő hónapokban a Magyar Nemzeti Bank intézményi szerkezetátalakítást és szignifikáns költségcsökkentést hajt végre az MKB csoportnál, ésszerűsíti a banki folyamatokat, valamint azonosítja és leválasztja a nem jövedelmező portfolió elemeket.

A portfoliótisztítás révén nagyban csökkenthető az MKB tőkeigénye és javítható a bankcsoport profitabilitása, ennek eredményeképpen az állam általi megvásárláskor elhatározott hatékonyság-javítás már rövidtávon, érezhető módon megvalósulhat. Az MNB az átalakítási programja során tehát nem él a hitelezői feltőkésítés lehetőségével, helyette portfoliótisztítást hajt végre. A jövedelmezőség javulása nem csak a Bank tőkehelyzetét, stabilitását fogja javítani, hanem hozzájárul a teljes magyar pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési képességének helyreállításához, a növekedési fordulat megőrzéséhez és erősítéséhez.

Az MNB minden rendelkezésre álló eszközével biztosítja az átalakítási folyamat zökkenőmentességét, azaz az újjászervezésre és az átalakítási program végrehajtására úgy kerül sor, hogy az semmilyen hatással ne legyen a banki szolgáltatások folytonosságára.

Az európai uniós irányelveknek és a harmonizált magyar jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az MNB átmenetileg (előreláthatólag maximum 1 évig) irányítja az MKB csoportot és az átszervezés végrehajtására olyan professzionális szakértői csapatot bíz meg, akik az MNB teljes hatósági és szakmai ellenőrzése alatt dolgoznak majd. Az MNB az uniós kötelezettségeinek megfelelően tájékoztatja a tervezett lépésekről az érintett európai hatóságokat, köztük az Európai Központi Bankot is.

A lépéssel a Magyar Nemzeti Bank egyértelmű célja, hogy az átalakítás eredményeként, közös sikerként egy olyan hitelintézet jöjjön létre, amely versenyképes, ismert és elismert, számottevő növekedési potenciállal, minőségi eszközökkel és hitelállománnyal rendelkezik, valamint "jó gyakorlatai" révén mintaként szolgál más hitelintézetek számára.