Januártól ellehetetlenül a Malév finanszírozása - csődben az állam friss stratégiai cége

A kormány ma reggeltől stratégilag kiemelt céggé nyilvánította a Malévot - csak azért, hogy ezzel gyakorlatilag csődvédelem alá helyezze a nemzeti légitársaságot. Ilyen esetben a csődtörvény 65-67. paragrafusát, illetve a 68-70. paragrafusát kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy mostantól a hitelezők nem kezdeményezhetnek csőd- és felszámolási eljárást a Malévvel szemben, ha ilyen mégis előfordulna, azt a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. A csődtörvény vonatkozó rendelkezése szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el.

A rendelettel a kormány valójában elismerte, hogy olyan helyzetbe került a Malév, amikor bármely pillanatban csődeljárást kezdeményezhetnének ellene a hitelezők, márpedig ezek száma feltehetően tetemes, és vélhetően a legnagyobbak között lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.

Utóbbi társaság szóvivője, Hardy Mihály a Napi Gazdaság Online megkeresésére csak annyit mondott, hogy tanulmányozniuk kell a helyzetet, s egyelőre nem kívánnak nyilatkozni ennek kapcsán. Emellett annyit még hozzátett: nem kevés a Malévvel szemben fennálló követelése a BA Zrt.-nek, ugyanakkor harmada, mint amennyi négy éve volt.

Most már biztos a felszámolási szándék?

Az pedig, hogy a kormányhatározatban megjelenik a felszámolásra utaló rendelkezés is, azt jelzi, hogy a kormány immár megkérdőjelezhetetlenül a cég felszámolására készül. Ez azonban nem jelentene egyet a Malév végével, hiszen az állam  eladhatja a márkanevet, és egy új  cég - amelyben megjelenhetnének az állam mellett külföldi befektetők - ezt használva repülhetnének Budapestről.

A Malév csődje nem meglepő, hisz mint közismert, az Európai Bizottság határozatban mondta mondta ki, hogy a Malévnak elmúlt évtizedekben nyújtott állami támogatások sértették az uniós jogelveket. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete "megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Magyarországnak vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel".

Emiatt az amúgy masszívan veszteséges Malévnek mintegy 90-100 milliárdos támogatást kelleme a tulajdonos magyar államnak visszafizetnie - ami tőke hiányában képtelenség, így egyetlen megoldás maradt a cég csődje, esetleg privatizálása. Csőd esetén a Malév nevét és jogait átmentenék egy új cégbe - amely tiszta lappal indulhatna. Erre egyébként már volt példa a Swissair vagy épp az Alitalia esetében.

A Malévra szabták a törvényt

A stratégia cégek csődjéről szóló szabályokat tavaly ősszel fogadta el a parlament, és azt szinte a Malévra írták: Ilyen kormányrendeletet olyan csődhelyzetbe került vagy fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok esetében hozhatnak, amelyek reorganizációja és adósságainak rendezése nemzetgazdasági érdek, vagy éppen a megszüntetésük kiemelt gazdaságpolitikai érdek.

Ezen cégek csőd- és felszámolási eljárását a csőd- és felszámolásokról szóló törvénytől eltérő szabályok szerint kell lebonyolítani; élükre állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót neveznek ki, amely csak az állami Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lehet. Az erről szóló törvénymódosítást tavaly nyáron fogadta el a parlament.

Az eltérő szabályokat kell alkalmazni a nemzetbiztonsági védelem alatt álló cég esetében is, ha "a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez".

Ilyen kormányrendeletet olyan csődhelyzetbe került vagy fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok esetében hozhatnak, amelyek reorganizációja és adósságainak rendezése nemzetgazdasági érdek, vagy éppen a megszüntetésük kiemelt gazdaságpolitikai érdek. Ezen cégek csőd- és felszámolási eljárását a csőd- és felszámolásokról szóló törvénytől eltérő szabályok szerint kell lebonyolítani; élükre állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót neveznek ki, amely csak az állami Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lehet. Az erről szóló törvénymódosítást tavaly nyáron fogadta el a parlament.

Az eltérő szabályokat kell alkalmazni a nemzetbiztonsági védelem alatt álló cég esetében is, ha "a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez" - idézi a Malévra pontosan illő jogszabályt a Napi Gazdaság.

Rendkívüli moratórium

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű céget - működésének időleges biztosítása érdekében - rendkívüli moratórium illeti meg (fizetési haladék) a vele szembeni követelések teljesítésében, ami a csődeljárás vagy felszámolás elindulásakor 90 nappal meghosszabbítható. Az állami felszámolót nem lehet felmenteni, szabálysértés esetén csak pénzbírság szabható ki rá.

A vagyonértékesítést nem nyilvános eljárás keretében bonyolíthatja le a felszámoló, az értékesítés és az értékesítés módja ellen nem lehet kifogással élni. A felszámoló - a működő üzemként való értékesítés érdekében - megtagadhatja a tájékoztatást az adós cég vagyoni és pénzügyi helyzetéről, szerződéseiről, szerződéseinek felmondásáról, készleteinek selejtezéséről a hitelezőknek, a munkavállalóknak, az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoztatási szervnek egyaránt.

Elfogyott a pénz?

Napokon belül elfogyhat a légitársaság pénze, értesült az Index több, nevük elhallgatását kérő minisztériumi és piaci forrásokból. Ha az állam a január eleji brüsszeli döntésnek aláveti magát, és a cég lényegében egyetlen tulajdonosaként nem költ - mert nem költhet tovább - a finanszírozására, a légitársaság gépei februárban már aligha szállnak fel. Az utolsó reménysugarat a Malév pénteki közgyűlése jelenthette volna, ám azon nem döntöttek újabb tőkeemelésről. A csőd azért jönne különösen rosszkor, mert a vállalat eredményei az utóbbi időben látványosan javultak - írja a hírportál.

Azt, hogy a Malév helyzete milyen súlyos, azt nemcsak Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vészjósló szavai érzékeltetik az Index cikke szerint, hanem az a tény is, hogy a légitársaságnál minden, a cég pénzügyi helyzetével és közeljövőjével kapcsolatos kérdésükkel a fejlesztési tárcához irányították őket, ahonnan a cikk megjelenéséig egyetlen kérdésre sem kaptak választ, még csak azt az információnkat sem cáfolták, hogy legkésőbb február elejére elfogy a légitársaság pénze, és már akár a hétvégén földön maradhatnak a gépei, miután a cégnek kerozint már régóta csak készpénzért adnak el - írja a hírportál.

A kutyának sem kellene a Malév?

A légitársaság gyakorlatilag értékesíthetetlen. Épeszű befektető nem költene a Malévra − sommázható egy lapunknak korábban nyilatkozó szakértő véleménye. A légitársaságba 88 milliárd forintot kellene betolni, ám a megtérülést gátolja, hogy nincs tőke, nincs megfelelő szabályozási környezet, de még utas sem.

A csőd nem opció?

Mivel a Malév pénze időről időre elfogyott - korábban két-háromhavonta, most már havonta kellett kisegíteni - ésszerűnek tűnhetne hagyni, hogy becsődöljön. Ez újabb problémákat vetne fel az Index szerint. Egy Malév-csőd például valószínűleg - ha csak átmenetileg is - drasztikusan visszavetné a ferihegyi forgalmat. Márpedig a Budapest Airport privatizációs szerződése értelmében ez akár ahhoz is vezethetne, hogy az államnak 1,8 milliárd eurót kellene fizetnie kárpótlásként a kieső forgalom miatt. Ez a több mint 500 milliárd forintnyi kiadás a jelenlegi költségvetésünkbe biztosan nem fér bele.

Csak még egy kicsit kéne kihúzni?

A magyar légitársaságnak ráadásul nem jönne jókor a csőd, főleg miután mostanában meglepően biztató irányba indult el a vállalat - véli az Index. A járatok telítettsége elérte a 78 százalékot, majd stabilan 70 százalék fölött maradt - ezzel meghaladja az európai átlagot -, a 2011-es utolsó negyedévet plusz 7 milliárddal zárta az előző évhez képest, és számos egyéb értékesítési rekord is megdőlt az elmúlt időszakban. Mindezek mellett azonban valószínűleg bőven van még hatékonysági tartalék a 22 géphez 2600 főt foglalkoztató vállalatban.

A hírportál emellett azt is megjegyzi, hogy az egyik komoly konkurenciának számító Austrian Airlines-nál drasztikus költségcsökkentés és járatbeszüntetés áll a küszöbön, ami új utasokat jelenthetne a Malévnak. Továbbá, egy másik erős versenytárs, a cseh CSA is egyre inkább mélyrepülésben van, olyan rossz mutatókkal, amik alapján nem kizárt a közeli csőd.