A világpolitikában és a világgazdaságban gyors és átfogó változások zajlanak, régi barátságok szakadnak meg, korábban kevésbé valószínűnek tartott érdekszövetségek jönnek létre. Ilyen turbulens időszakban az Európai Unió és Magyarország érdeke is szövetségeket kötni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról tartott konferencián az MTI szerint. Szerinte a szabadkereskedelmi megállapodás azért is fontos, mert Japán amellett, hogy a világ harmadik legerősebb gazdasága, az új, innovatív világgazdasági korszak egyik zászlóshajója is.
Az egyezmény révén egy olyan kereskedelmi tömb jön létre, amely a világ GDP-jének negyedét adja - magyarázta Szijjártó, aki kitért arra is, hogy az Európai Unió előtt biztonsági, politikai és gazdasági kihívások állnak. Az Egyesült Királyság távozásával az unió történetében először fordul elő, hogy csökken a tagországok száma, a közösség gazdasági teljesítménye 14 százalékkal esik vissza.
Az Európai Unió 2011 óta nem tudott olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amelyet teljes körűen alkalmaztak volna - idézte fel Szijjártó Péter és arra figyelmeztetett, hogy a kontinens lemarad vetélytársaihoz képest amennyiben nem gyorsítja fel a döntéshozatalt. Magyar oldalról nézve a kétoldalú megállapodás segít abban, hogy az ország tovább növelje a tavaly már 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmát Japánnal - mondta Szijjártó Péter.
"Kis, nyitott gazdaságként, nagyfokú kreativitással és megújulási képességgel, Magyarország érdeke az, hogy a kereskedelem szabad és tisztességes, mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító legyen" - vélekedett a külügyminiszter, aki reméli, hogy a kereskedelmi háborút mihamarabb befejezi az USA, Kína és az EU.
Az európai emberek és vállalatok támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a szabadkereskedelmi megállapodás országa és az Európai Unió között - mondta el Sato Kuni, Japán nagykövete.
A fotó forrása: MTI Fotó: Kovács Attila.