2021-ben összesen több mint 1300 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon, ami 2020-hoz képest 40 százalékos növekedést jelent a hitelpiacon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Duna House Pénzügyek utolsó havi becslése alapján.
Érdekesség, hogy amíg az ingatlanpiacon a nyári időszak okozott mérséklődést, addig a kihelyezett hitelek aránya ekkor volt a legmagasabb. A negyedik negyedévre több mint 12 százalékot esett vissza a volumen, de még így is elérte a 330 milliárd forintot. Az ország egyes részein azonban eltérően alakultak a különböző hiteligénylések arányai.
A Duna House Pénzügyek adatai szerint, a tavalyi év egészére jellemző volt, hogy a budapesti ügyfelek több mint harmada 20 millió forint feletti ügyletértékre szerződött le. Szeptember és december között például 42 százalék volt az arányuk, ami 2021-en belül 10 százalékpontos növekedést is alátámaszt. Míg keleten kisebb, addig nyugaton nagyobb mértékben, de negyedévről negyedévre, folyamatosan nőtt az igénylések száma ebben az értékösszegben. Ugyanakkor mindkét vidéki régióban továbbra is a 10-15 millió forint közötti kategória volt a legnépszerűbb egész évben.
Az ügyfelek többsége 20 éves futamidővel kalkulált szerződéskor: míg vidéken az igénylők több mint fele (52, illetve 54 százalék), addig Budapesten 35 százalékuk választotta ezt a konstrukciót. A második legnépszerűbb opció a 25 éves futamidő volt, amit a 10 éves alternatíva követett. Kamatperiódus tekintetében tavaly év végén szinte már nem volt olyan jelzáloghitel-igénylő, aki 5 évnél rövidebb időszakra szerződött volna. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya egész évben növekvő tendenciát mutatott, 2021-et Budapesten 87, keleten 91, nyugaton pedig 80 százalékon zárta.
Ezek után mit hozhat 2022?
„A jelzáloghitelezés piacán a kihelyezett hitelek volumenében nagyobb a bizonytalanság, így -10 százalék és +10 százalék közötti sávban prognosztizáljuk a 2022-es évet” – nyilatkozta Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „A határidős és kifutó otthonteremtési támogatások növelhetik a volument, de kérdéses, hogy a bizonytalanabb gazdasági helyzet, az emelkedő kamatkörnyezet és az országgyűlési választások utáni időszak milyen hatással lesz a keresletre. Az alacsonyabb jövedelműek hitelképessége a januártól magasabb minimálbér és garantált bérminimum miatt javulhat, de ez jelentősen nem fogja befolyásolni a kihelyezett hitelek volumenét.”
Nyugat- és Kelet-Magyarországon a hitelügyletek negyede mellé adtak be CSOK-igényt 2021 negyedik negyedévében, míg Budapesten ez az arány csak 18,1 százalék volt. Az országos eloszlás így 20,6 százalékot mutatott. Éves viszonylatban mindössze a fővárosban volt prognosztizálható növekedés, a második és a harmadik negyedévben is 23,9 százalékos volt az arány. Vidéken azonban folyamatosan csökkent az igénylések száma, az év elejéhez viszonyítva akár 12 százalékpontos is lehet a visszaesés mértéke.