A felperes pénzintézet fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta indokolási kötelezettségét. A tanácselnök a határozat kihirdetésekor ugyanakkor hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság részletesen indokolta határozatát, mulasztás csak akkor történt volna, ha nem állapítható meg, mire alapozta ítéletét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság értelmezése helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései tisztességtelenek és érvénytelenek. A másodfokú bíróság kiegészítette az ítéletet. Álláspontja szerint az általános szerződési feltételek nem érthetőek, így nem felelnek meg az egyértelműség és átláthatóság elvének.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzintézeti eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és 605 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot. Végül a tanácselnök kiemelte: a részleges érvénytelenség lehetősége kizárt jelen perben.

A Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos perében november 4-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokú bíróság.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. A felperes álláspontja szerint természetes az a követelmény, hogy a bankok általános szerződési feltételei tisztességesek legyenek, azonban a nyáron hatályba lépett devizahiteles jogszabály 10 évre visszamenőleg követel meg olyan elveket, amelyeket a jogalkotó még csak most rögzített törvényben.

A pénzintézet jogi képviselője fellebbezésében sérelmezte továbbá, hogy nincs lehetőség a szerződéses kikötések tisztességességének teljes körű bizonyítására az egyedi ügyletek vizsgálata nélkül, így a fegyveregyenlőség elve nem érvényesül.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy véli, az egyedileg megtárgyalt szerződések nem képezik jelen per tárgyát, így a felperes semmilyen bizonyítási lehetőségtől nincsen elzárva. A magyar állam nem nyújtott be külön fellebbezést, ellenkérelmében a bíróságot viszont arra kérte, adjon helyt az elsőfokú ítéletnek, mivel az alperes álláspontja szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a társaság szerződéses kikötései tisztességtelenek.