Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly jelentősebb kockázatok és rendkívüli piaci események nélkül működtek a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiaci szereplők, de több konszolidáció is végbement az egyes szektorokban. Az MNB arra számít, hogy idén is folytatódik ez a tendencia. Az alacsony hozamok viszont valamennyi szektor jövedelmezőségét rontották - idézi az MTI.
A jegybank kiadványa szerint a fogyasztók számára kedvező, de a biztosítási piac jövedelmezőségét negatívan érintik az etikus életbiztosítás koncepció szabályai. A nyugdíjpénztáraknál a tagok közül hiányzik a fiatalok generációja, és a befektetési vállalkozások esetében az új tőkepiaci szabályoknak való megfelelés további megszűnéseket hozhat a szolgáltatók között az elemzés szerint: tavaly három befektetési vállalkozás szűnt meg a csökkenő jövedelmezőség miatt.
Nagy Koppány, a jegybank biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti területének igazgatója a biztosítási piac tevékenységéről és kockázatairól elmondta: a szektor díjbevétele megközelítette a válság előtti 900 milliárd forintot, élénkebb verseny jellemezte az élet és a gépjármű üzletágakat, "lanyha" volt verseny a biztosítók között a lakásbiztosítási ágazatban, ezen a téren a verseny élénkülését tartja szükségesnek az MNB.
Elmondta: 5 év után stabilizálódott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac, az etikus szabályozói keretrendszer jelentős piactisztító és költségcsökkentő hatással járt. Folyamatosan javulnak a biztosítók eredményei, a profittömeg lassan eléri a válság előtti szint háromnegyedét, emellett igen kedvező, hogy a magyarországi biztosítási szektor tőkehelyzete uniós összehasonlításban is kiváló, 222 százalékos a szavatoló tőke szintje.
Az MNB csupán 150 százalékos mértéket tart kívánatosnak, de már ez is meghaladja az Európai Unióban elvárt szintet - fűzte hozzá Nagy Koppány a biztosítási ágazat kockázatai között említette az életbiztosítási ágon az alacsony hozamok miatt a garantált kamat elérését, az alacsony hozamok a nem-élet ágon a befektetési eredményt csökkentik, emellett a kárhányad emelkedése ronthatja a jövedelmezőséget.
Tavaly a hazai biztosítók díjbevétele 4,4 százalékkal emelkedve elérte a 889 milliárd forintot, a nyereség 14,7 százalékkal 50,4 milliárd forintra nőtt. Hozzátette: a piaci összkép szerint a magyarországi biztosítók együttes mérlegfőösszege 2500 milliárd forintot ért el, a piacon 27 nagy, illetve közepes biztosító tevékenykedik.
A nyugdíjpénztárak esetében az ügyfélvagyon átlépte az 1200 milliárd forintot, a pénztárak magas hozamokat fizetnek az alacsony kamatok ellenére. Nagy Koppány rámutatott: növekszik a pénztártagok egyéni szerepvállalása, az egyéni befizetések aránya, miközben egyre kevesebb a fiatal az új belépők között, azaz hiányzik a fiatalok generációja a nyugdíjpénztáraknál.
Elmondta: az egészség- és önsegélyező pénztári piacot a konszolidáció jellemezte tavaly, emellett átalakult a befektetési szerkezete is. A pénztári piac kockázatai közé sorolta azt, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást terhelő közterhek növekedése miatt még inkább csökkenhetnek a munkáltatói befizetések, a taglétszám is tovább mérséklődhet. A meglévő tagok között pedig magas a nem fizetők aránya, amely már most 40 százalék fölött van, egyúttal az alacsony kamatok középtávon alacsonyabb hozamokhoz vezethetnek - fogalmazott Nagy Koppány.
Dakó Gábor, a jegybank igazgatója kiemelte: a befektetési szolgáltatók piacát az jellemezte, hogy a tőkepiaci befektetések átrendeződnek, erőteljesen nőtt a háztartások tulajdonában álló állampapír-állomány, 2016-ban tovább emelkedett a befektetési vállalkozásoknak a tőzsde azonnali forgalmában elért részaránya és a tőzsdei forgalom koncentrációja is.
Az igazgató rámutatott: tavaly csökkenő jövedelmezőség jellemezte a kis befektetési vállalkozásokat, ezért a piacon folytatódott a konszolidációs folyamat.