Az idei első kilenc hónapban az Erste Csoport nettó kamatbevétele 3,372 milliárd euróra nőtt (4,4 százalékkal, az előző év azonos időszakában elért 3,229 milliárd euróról), leginkább a Csehországban és Romániában tapasztalt emelkedésnek köszönhetően.
A nettó díj- és jutalékbevétel 1,430 milliárd euró volt (az előző évi 1,362 milliárd eurónál 5,1 százalékkal nagyobb) főként a biztosítási termékekkel kapcsolatos közvetítői jutalékokból, a pénzforgalmi szolgáltatásokból, valamint vagyonkezelési és hitelezési tevékenységből származó bevételek növekedésének köszönhetően.
A működési eredmény 3,7 százalékkal 1,993 milliárd euróra javult (1,923 milliárd euróról). A költség/bevétel hányados 61,0 százalékról kis mértékben javulva 60,9 százalékra módosult.
A nem teljesítő hitelek aránya (az ügyfélhitelek bruttó állományára számolva) tovább csökkent, az egy évvel korábbi 4,0 százalék után 3,5 százalékra javult. Az NPL-fedezeti ráta pedig 68,8 százalékról 70,7 százalékra nőtt.
Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1,228 milliárd euróra nőtt, ami 24,4 százalékkal haladta meg az előző évi 987,6 millió eurót.
"Az említett stabil eredmények alapján javítottunk éves előrejelzésünkön és 12 százalékot meghaladó tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát irányozunk elő 2018-ra" - kommentálta az eredménybeszámolót Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
Az Erste várakozásai szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. A vállalat előrejelzése szerint 2018-ban a reálgazdasági növekedés 3-4 százalék között várható az Erste Csoport kelet-közép-európai alappiacain, beleértve Ausztriát is. A GDP növekedését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdaság bővülését a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. A várakozások szerint a kelet-közép-európai régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem.
Az Erste Csoport célja, hogy 2018-ban 12 százalékot meghaladó ROTE-arányt (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát) érjen el.
A 2018. évi feltételezéseket támasztja alá a bevételek növekedése (a hitelállomány nettó 5 százalékot meghaladó arányú bővülését, valamint további kamatemelést feltételezve Csehországban és Romániában) és a költségek változatlan szinten maradása, amellett, hogy a kockázati költségek történelmi mélyponton maradnak.